2. Negyedéves huncutságok || Negyedévzáró (2024)

Sziasztok!

El is jött egy újabb negyedéves beszámoló ideje. Hát túl azon, hogy áprilisra és májusra nagyon nehéz visszaemlékeznem pedig történt pár jó dolog – olyan, mintha ez a két hónap egy lenne. Ebben a bejegyzésben viszont leírtam folyamatában mindenfélét és így úgy fog tűnni, mintha megváltottam volna a világot – pedig nem.

 

Személyes

Kezdésképp úgy belerúgtam a kanapéba, hogy eltörtem a kislábujjam – a percnél, nem a tőnél. Az amúgy is görbe lábujjam még görbébb lett, de nem érdekel különösképpen. Mikor már elkezdett éppen elmúlni a puffba is belerúgtam, de addigra már megszoktam a mozgat-fáj érzéspárost. Szóval jól kezdődött a második negyedévem.

Munka terén újfent megéltem hegyeket és völgyeket, de amit itt most szeretnék megemlíteni az bizony az, hogy első webdesignos garázdálkodásom kikerült és nagyon büszke vagyok rá. Nem állt és áll meg itt ez a projekt, de tény, hogy jelenleg a munkámban a legjobban ezt szeretem.

Barátok meghívtak minket a Karolina bálba, ami egy hitközösség évenkénti bálja, ha jól tudom és habár volt egy hangyányi félelmem, hogy túlságosan hittel kapcsolatos lesz, kellemes csalódás volt. Táncolni ugyan nem táncoltam, de a tombolán nyertem: csokit, karácsonyi grog teát és fejlámpát (ölni tudtam volna ezért kb. 8 éve). Életemben először hallottam gospel kórust (Bolyki Soul&Gospel Kórus) énekelni élőben, ami nagyon nagy élmény volt még úgyis, hogy magam nem gyakorlom a vallást aktívan – a filmekben is kifejezetten szeretem a gospeleket.

Beugrottunk még áprilisban egy Deichmannba, ahol rám kacsintgatott egy táska és mivel már egy ideje gondolkoztam azon, hogy kéne egy jó kis tatyó, ami csajosabb, mint az eddigi (a nyári bóvlis ugyanis kicsit elszakadt a nagy terheléstől), így rákacsintottam a férjemre, aki megvette, mert jó áron volt és neki is tetszett.

Majáliskor a közeli parkban Republic koncert volt, ami tökéletesen hallható volt a szobában is. Énekeltem, férj is énekelgetett és még táncoltunk is. Jó volt, bár ha tudom, hogy este tízig tart, kimentem volna kilenc előtt – azt hittem akkor már lassan befejezik.

Anyák napján sütögettem Apával a kertben, mert Anya azt találta ki, hogy sütögetős kaját akar enni, ha már van kert és jó idő. A köret érdekes volt, még jó, hogy egy ideje már eszem cukkinit: hagyma, gomba és cukkini volt összegrillezve. Húgica [igen, tudom, hogy rövid u, de én mindig így írtam a húgomat, csakis őt] is átjött és annyi sok idő után megint négyesben, vagyis ötösben Vacakkal, töltöttük a napot. A temetőbe nem mentem ki, viszont felhívtam KeresztAnyut és beszélgettünk egy jó fél órát.

Munkahelyi fejlemények, hogy átkerültem az anyacégbe és a webes dologra feltételeket kötöttem. Szerintem már kezd elege lenni a főnöknek belőlem, de őszintén: eleget szívatott az elmúlt fél évben, hogy ezt most visszakapja. (És természetesen a foglimoglin [foglalkoztatásegészségügyi vizsgálat] megkaptam idén is, hogy milyen elhízott vagyok. Yey!)

Ebben a negyedévben sikerült barátoknál home office-olni, ami azért jó, mert ilyenkor a munka mellett beszélgetés is történik illetve egy nagyon cserfes kislánnyal is tudunk picit játszani. Az a jó a munkámban, hogy be tudom osztani időszakokra a teendőket (jobban tervezhető valamelyest, mint az eddigi csoportomba) és így nem csak a gép előtt ülök ilyenkor sem. Nekem is szükségem van néha feltöltődésre és az anyukának is, hogy ne legyen egyedül otthon.

Az előzőhöz hozzátartozik, hogy idén láttam először azt, hogy miként is mentenek tárgyat a liftaknából. Nagyon érdekes volt habár a barátok megmosolyogták, számomra ez maga volt az élmény – én ugyanis imádom látni, hogy miként dolgoznak az emberek, főleg, ha olyan szakmáról beszélünk, ami csak akkor jön elő, amikor valami nem jó vagy éppen elvárt lenne, hogy minden tökéletes legyen. Nem leszek liftes biztosan, de izgalmas volt.

Májusban ideje volt újrarendezni a könyvespolcot (van egy megírt könyvespolcos bejegyzésem, de lassan az egészet újra kell írnom, mert már semmi se úgy van, ahogy akkor volt…), amihez most szerencsére kaptam segítséget férjem személyében. Beletelt jópár órába, de végül sikerült a fővonalat átrendezni – berakni az új szerzeményeket, amiket fél éve külön gyűjtögettem pl. – és már csak az AC, a SW és a képregény szekció van hátra, de azok külön mozognak így kevesebb a „gond” velük. Majd meglátjátok a könyvespolcos bejegyzésemben ha valaha is elkészül egy akkor aktuális.

A pünkösdi hétvége sem telt eseménytelenül. Szombaton kimentünk Anyával Parndorfba és bevásároltunk. Szeretnék visszamenni hétköznap, mert szombat és pünkösd lévén konkrétan embertömeg volt. De erről hoztam vagy hozni fogok egy bejegyzést talán – engem ismerve ez akár december is lehet, minden igyekezetem ellenére. Illetve anyósom szülinapját is mentünk megünnepelni, ami szuper kis nap volt.

Május utolsó hétvégéje eltűnt és ez annak volt köszönhető, hogy vendégek jöttek hozzánk és péntektől kezdve szombat délig sütöttünk. Jól sikerült az összejövetel és remélem, lesz még hasonlóra alkalmunk – idén ugyanis ezekkel a barátokkal elhatároztuk, hogy havonta legalább egyszer találkozunk.

 

Június elsején elmentem fodrászhoz, majd ötödikén újfent, mert több kavarodás hatására nem olyan lett a hajszínem, amilyent szerettem volna (amilyen tavaly október óta volt) és így kellett egy igazítás. Ismét bebizonyosodott, hogy anyukám a kevésbé empatikusak táborába tartozik és ahelyett, hogy megnyugtatott volna inkább rá is kontrázott – ezért nem jó, ha anya-lányai vannak csak valahol (kell apa, a férjem vagy a húgom párja), az mindig katasztrófa. Szerencsére a férjem megnyugtatott és segített – nekem van a világon a legjobb férjem.

A szavazáson is történt egy említésre méltó szösszenet, mikor aláírtam megjegyezte az egyik hölgy, hogy milyen szép és különleges a gyűrűm és már a férjemnél is azt nézte. Ez jól esett, mert tényleg különleges a gyűrűnk, amit mi magunk is nagyon szeretünk.

Ha június, akkor Könyvhét, ha Könyvhét akkor pénzköltés. Ez a Könyvhét azonban más volt, mert Liv fellátogatott és míg ő részt vett az első ilyen eseményén addig én azzal voltam eltelve, hogy feljött – ezzel megtörtük eddigi tendenciánkat végérvényesen és nem ötévente találkozunk.

Az utolsó dolog, amit talán itt megemlítek, hogy június utolsó napján elkezdtünk összepakolni Mama könyveit, ami érzelmileg számomra nagyon megterhelő volt, mivel az utolsó kérése az volt felénk [felém és férjem felé], hogy ne dobjuk ki a könyveket és éppen ezért nagyon nehéz volt a gondolat, hogy antikváriumba adjunk belőlük.

 

Blogos

Ez a hónap is tele volt bejegyzéssel, mert 38 darab került ki ezalatt a három hónap alatt. Kikerült az utolsó évek óta porosodó bejegyzésem is, szóval ebben a negyedévben már volt frissen írt bejegyzés is – például a könyvheti kívánságlista és beszerzések. Természetesen a hirdetésre nem fektettem nagy hangsúlyt most sem (kezdem úgy érezni, hogy ez nem idén fog változni).

Nehéz szülés volt és sajnos lassan tudtam megírni (nem tudom, miért) a testkezeléses bejegyzéseket, de végül még karácsony előtt sikerült kitennem – hahaha. Pedig tényleg nem okozott nehézséget és mikor nekiültem akkor gyorsan is haladtam vele. Fene érti ezt.

A második negyedév volt a tere annak is, hogy megosszam a második, munkával kapcsolatos érzéseimet, ami a kiakadáshoz képest jóval visszafogottabb ugyanolyan, de gondoltam, nem hagylak Titeket homályban ezen a téren sem. Nem hiszem, hogy a közeljövőben lesz még ilyen bejegyzés, bár az elmúlt fél év során felmerült érdekességekről szeretnék írni (pl.: nők az informatikában, női és férfi fizetések férfi vezetővel, amikor önálló emberként mintha nem is vennének figyelembe).

Júniusban kicsit visszavettem a bejegyzésekből [én legalábbis azt hittem, de aztán máshogy alakult], mivel annyiféle bejegyzést írtam meg illetve fel, hogy kellett egy kis rendszer, hogy mégis mi az, amit már közzé lehet tenni és mégis mikor. Ezt akartam egy kicsit rendszerezni és bevallom, kicsit szerettem volna látni maga előtt, hogy mégis milyen tematika alapján tudnék előre haladni. Mivel személyes-könyves-írós blogom van így három blogtípusnyi témáim vannak és mindegyikből szeretnék kicsit hozni – viszont pont, mivel ennyi féle bejegyzést lehetne hozni, túlzsúfolom egyes heteimet, szóval ezt mindenképpen ki kell találnom. Ez folytatódni fog egész nyáron, mert terveim vannak.

A harmadik negyedév viszont határozottan a visszafogás jegyében fog telni eleinte, hiszen itt a nyár és túl azon, hogy nem a gép előtt fogok ülni még ráadásul nyaralni is megyek. Persze láttuk már, hogy amit eltervezek az csak azért sem úgy történik, mert hatszáznyolcvan bejegyzést írok meg mikor elvileg pihennék kicsit. No, mindegy, majd meglátjuk – a Műhelyben mindenesetre felviszem azokat, amiket tudom, hogy biztosan jön.

 

Könyves

A „Tartalom” menüpontban az olvasmányaimnál láthatjátok, hogy milyen kihívásokon veszek részt, de most ide is leírom az aktuális állásokat. Szerintem nem állok olyan rosszul semmilyen téren, hiszen az alábbiakban láthatjátok, mennyit változott a különböző kihívások/tervek teljesítése az elmúlt három hónap alatt.

 

Tervezett olvasmányok

27/52 kötet (előző negyedév állása: 18)

Ez határozottan nem rossz, bár nem is dupláztam meg, de ilyen-olyan okokból kicsit visszaesett az olvasási időm. Szeretném, ha ez a legközelebbi ilyen bejegyzésben már a negyvenhez közelítene, de igazából azt se érem meg majd kudarcként, hogy nem éri el. Szerintem ez a haladás nem olyan vészes.

 

PárosKönyvesKihívás 2024

1/2 könyv (előző negyedév állása: 1)

Céltudatosan haladok előre ezzel a kihívással, mert a második könyvet júliusra időzítettem – de, ha augusztus lesz belőle akkor sem verem magam a földhöz.

Egy falatnyival bővebben EBBEN a bejegyzésben írtam.

 

2024 Reading Challenge

32/50 könyv (előző negyedév állása: 20)

Nem mondom, hogy nem haladtam az ötven könyv felé, mert nagyon is. Ha minden jól megy, akkor ősszel itt már azt láthatjátok, hogy teljesítettem. Belehúztam néhány olyan könyvvel, ami az éves TBR listámon nem volt fent, de nem bánom, mert így kicsit több hangulat-könyv került a kezembe.

 

5 éves terv – romantikus II.

7 622/100 000 oldal (előző negyedév állása: 4 610)

Az éves terv (szeptember 16-ig, nem december 31-ig) az, hogy kiolvassak húszezer oldal romantikust, ami nem tűnt nagyon reálisnak, de így, hogy közelítem a tízezret mégiscsak olyan érzésem van, mintha elérhetném. Még elég sok romantikus olvasmány várja, hogy a kezembe vegyem a listámról.

 

Várólista csökkentés 2024

14/12 könyv (előző negyedév állása: 8)

Ahogyan az várható volt sikerült teljesítenem ezt a kihívást viszonylag gyorsan, de ennél mindig hajt egy belső vágy, hogy ne csak a kötelező tizenkettő könyvet olvassam ki, hanem mind a huszonnégyet. Még mindig ez az egyik kedvenc kihívásom, mert olyan könyvek kiolvasására veszem rá magam, amiket évek óta kerülgetek.

Egy falatnyival bővebben EBBEN a bejegyzésben írtam.

 

Könyvbingó 2024

32/28 könyv (előző negyedév állása: 20)

Őszintén mondom, hogy lehet, hogy már teljesült a kihívás, de ezt megint annyira elhanyagoltam, mint a fene pedig a táblázatban csak számokat kéne írnom és máris látom, hogy hogyan is állok. Valószínűleg a szabi alatt előveszem a listát és az elmaradásokat beírom, hogy lássam, mennyire is vagyok tulajdonképpen az áhított plecsnitől.

 

Filmes

Engedelmetekkel most sem fogom felsorolni a filmeket, mert ezeket a havi zárásokban láthatjátok nagyon szépen havi leosztásban. A Snitt.hu még mindig a barátom abból a szempontból, hogy most is tudtam követni hányszáz filmet és epizódot nézem meg.

 

Idén a második negyedévben 6 alkalommal voltam moziban és 13 filmet néztem meg itthon. Látszik, hogy kevesebbet voltunk moziban, de ez annak köszönhető, hogy alig volt valami jó film. Egy-kettőt megnéznék még egyszer, de szerintem megvárom, míg felkerülnek valahova. A Sam Rockwell plecsniért folytatott küzdelemben most kis visszaesés volt, de idén biztosan megszerzem.

 

Sorozatos

Szerintem mindent elmond, hogy három hónap alatt a kezdeti 500-as plecsnit lecserélhettem Sok epizód 2024-ben plecsinre, ami azt jelenti, hogy legalább 800 epizódrészt néztem meg. Ez azt is jelenti, hogy megint rengeteg epizódrészt megnéztem és ez több sorozatot is jelentett.

Hogy konkrét számokat is mondjak, ne csak a levegőbe beszéljek, nagyjából 11 sorozatot néztem és 2 minisorozatot fejeztem be. Ez nagyon, nagyon kevésnek tűnik így, de ez 400+ részt jelent, ami viszont már eléggé más megvilágításba helyezi a dolgokat. Befejeztem öt sorozatot, ami szerintem egészen jó, mert így visszatérhettem a félbehagyottak egyikéhez (A Grace klinika).

 

Színházas

Lett egy ilyen menüpont is, mert ebben a negyedévben sikerült eljutni színházba. Igazából nem terveztük, de aztán a Mamma Mia! esetében jött egy jubileumi előadás, amire már évek óta pályáztunk. Egészen jó volt, bár z első feléről szinte teljesen kimaradtam, ami a váltásokat illeti, mert a világ legmagasabb pasija ült elém (késve, nem is keveset!).

Nektek hogy telt a második három hónapotok idén? Történt valami izgalmas vagy említésre méltó? Csináltatok bármit, ami mondjuk újdonság volt? Mi az, ami először eszetekbe jut, ha mondjuk az év eddigi részére gondoltok? (Azon túl persze, hogy hova a frászkarikába tűnt el újabb három hónap.)

 

Találkozunk legközelebb!

Stella