Leiner Laura - Egyedül
 |
| Kiadó: Ciceró Eredeti cím: - |
Reni alig várja, hogy a nyári szünet után viszontláthassa osztálytársait, és persze főleg Cortezt… Tizedik első félévében azonban egyre több problémával kell megküzdenie: Arnold külön utakon jár, Virág szerelmes lesz (és ezúttal nem egy tinibálványba), Kinga újabb és újabb mániákkal áll elő, na és Cortez…
Mindeközben továbbra is pörög az élet a Szent Johannában: új kihívások, új események és új balhék követik egymást…
Véleményem
Eddig a Jaj! most pedig a No comment! esett egy kicsit túlzásba – valamikor hatodikos koromban volt ez a módi, hogy mindenre No comment!-et mondtunk. Amúgy az eleje laposra sikeredett – Arnold már az elején megmondta, hogy Reni megint szomorú lesz.
Reni szülei a fő kiakasztó okok – egyszerűen nem hiszem el, hogy a kis kicsinyítő szót használják miden egyes mondatukba pl.: kisbarátaid, kisosztálytársaid. Szóval, ha még egyszer meglátom valamelyik szót, falra mászok.
A jó hír, hogy ebben a részben bejött a főpi*, aki természetesen ultramenő a hülyeségeivel – Reni meg természetesen ultracikinek érzi magát. A rossz hír, hogy Reni egyedül van és marha unalmas a nyavalygásait olvasni – oké, lehet, hogy csak nem bírom átérezni, pedig nekem is bejön valaki, aki tudomást sem vesz rólam, de én nem nyafogok…
Oké, Cortezt a 418. oldaltól talán egy kicsit jobban kedvelem. Az a csók… Végre történt valami! És ezután a hihetetlen szuper szilveszter után végleg kiakadtam Reni szüleire – könyörgöm, ennyire azért nem ilyenek a szülők!
Ricsi és Zsolti azok, akiket tényleg megkedveltem. Zsolti a fogyókúrával… szurkolok neki! Ricsi pedig a kémiával nagyon nagyokat arat – és aztán még ki tudja mik történnek, ha egyszer részt kell vennie egy versenyen.
Pozitívum a Jalapeno – vagyis Viktória pont negatívum, de az együttes ötlete és feltűnése oltári nagy ötlet! Valamint az is, hogy a könyv vége felé Renit is kezdték maguk közé venni – mint dalszövegíró.
Pozitívum továbbá: 1) a fiúk viselkedése – oké néha tényleg gyerekesek, de éppen ezzel visznek színt az egész könyvbe! A kockák állandó vitatkozása, Dave fontoskodása és Ricsi-Cortez párosa, valamint Zsolti fogyókúrája. 2) Kinga. Igen, az irányítás-, és versenymániás Kingáról beszélek – szerintem ő is csak feljebb viszi a könyv színvonalát. Próbálja rávenni Renit, hogy legyen már normális tinédzser, de hát ami nem megy… 3) Arnold és Cortez rejtett-kakaskodása. Oké, Reni vak, de szerintem ez nagyon jól jött ki, mármint nem vagyok oda a mindenhova szerelmiháromszöget-ért, de itt nagyon tetszett, ahogy a két fiú kerüli egymást, vagy éppen beszólogatnak egymásnak.
Negatívum ugyebár Reni szülei; Reni nyávogása; Virág-Dorián kapcsolatának azon része, amikor Virág elfordult barátnőjétől.
A könyv legjobb pontja (szerintem elég sokaknak ezek a kedvencei, nem csak nekem): A garázspucolás – én is akarok ilyen osztályprogramot. Reni és Cortez csókja– nem azért tetszett, mert „úristen, megcsókolta”, hanem Cortez viselkedése miatt.
Na nézzük csak… a borító hozza a jól megszokott formát – ez kifejezetten tetszett, bár nekem az ötödik rész borítója (színvilág főképp) tetszik a legjobban. Hiba nem nagyon volt benne – inkább csak a sortörésekkel, helyesírásban nem volt hiba – még a simjeim és simjeim lettek végre és nem simseim. Nyelvezet jó volt, bár a No comment! és a kis kicsit kiakasztott. Összességében szomorú volt és egy kicsit lassabban forogtak a lapok a kezeim közt, mint mondjuk az előzőnél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése