Leiner Laura - Barátok
 |
| Kiadó: Ciceró Eredeti cím: - |
Reni és Virág ismét nagyon jó barátok a nagy konfliktus után. Virág nemcsak Doriánnal szakított, hanem emós külsejével is: mostantól vidám cuccokban jár, és még a szemüvegét is hajlandó hordani.
Reni igyekszik kihasználni minden percet, amit Arnolddal tölthet, ám Cortez ezt egyáltalán nem nézi jó szemmel, ezért a két fiú között egyre nő a feszültség…
Mindezek mellett fontos szerepet kap még a második félévben egy mangakiállítás, Ricsi új robogója, Cortez nagymamája, egy éjszaka a Balaton-parton és az iskolai könyvtár…
Az osztály továbbra is a „legbalhésabb” társaság az iskolában, és a tanulásban sem jeleskednek. A sok panasz miatt még a nyár eleji párizsi csereutazás is veszélybe kerül…
Véleményem
Né’, má’! Az első rész, aminél a fülszöveg beindított bennem valamit – csak aztán nehogy a hátsó felemre huppanjak.
Ebben a részben nagyobb szerepet kapott Ricsi (Éljen!) és Kinga, na meg Virág – na most, kezdem megkedvelni ezt a bandát. Habár még mindig csak Zsolti és Ricsi tartja bennem a lelket.
Óóó, hát Reni születésnapja igazán jóra sikerült – főleg az a könyv. Ricsi egy remek kerítő, tényleg – annyira jó, hogy most minden okés. Vladár kontra Renianyu-Kardos, hát ez nagyon szép meccs volt és igazán tetszett.
Oké, akkor most megint Reni szomorú effektus… Kingának tetszik Zsolti – oké, ez nem nagy meglepetés, mert szerintem várható volt, az ellentétek vonzzák egymást. Virág szülinapja igazán khm… érdekes volt – tekintve, hogy kettő és fél olyan fiú is részt vett rajta, egy szobában, akinek tetszik Reni (Cortez, Arnold, Peti).
Arnold és Reni csókja, aztán Reni kiakadása…
Szóval akkor erről a kötetről is elmondhatom, hogy kiolvastam – bár meg kell mondjam ezt lényegesen gyorsabban befaltam, mint az előzőek közül bármelyiket is. Amit ugyebár már fentebb olvashattatok, hogy a fülszöveg végre megnyert magának és hát a tartalommal is elégedett voltam – habár kevesebb Reni nyafit elviseltem volna. Számomra a sorozat eddig egy „elmegy” kategóriába punnyadt, valahol a tetszik-nemtetszik játék közepén – aztán jött ez a rész és hát komolyan elkezdett érdekelni.
Kicsit kárörvendő voltam ugyan az utolsó lapoknál, hogy Arnold elmegy és végre Cortezé a pálya. Viszont azzal nem számoltam, hogy Kingának tetszeni fog Zsolti, ami következtében tudtam, hogy nem lesz ez olyan egyszerű.
A fülszövegben megemlített dolgok:
· Virág:Én vagyok a világ legboldogabb embere, mert Virág nem lett okosabb, de sokkal jobban kezeli a helyzetet – miszerint Ricsivel jár és ez sokaknak nem tetszik -, mint azt bárki is várta volna. Emellett imádom a kapcsolatukat, még úgy is, hogy Ricsi a kedvencem.
· Mangakiállítás:Oké, szóval ez a mangás dolog szerintem tök jó volt, aztán persze volt a vita… Arnold egy kicsit megnehezítette Cortez dolgát.
· Robogó:A „Járgány” tökéletes – Ricsi aztán spórolhatott. A kiruccanás – Cortez és Reni – szerintem álomba illő volt, azért sajnáltam, hogy Reni nem mondja el, hogy nem ő megy el…
· Cortez nagyija: Ez egy olyan szomorú rész volt, és mégis annyira jó volt végre Cortez magánéletébe is bepillantani. Nem volt menőzés, csak egyszerűen Cortez (Oké, itt talán már én is megkedveltem)
· Balaton:Hát ez nagyon nagy volt! Zsolti Máday-s pólójától kezdve a túrákon át a napfelkeltéig. Valamint a hazaúton lévő alvás. Állításom miszerint a fiúk adják a hangulatot a könyvhöz bebizonyosodni látszott – imádtam ezt a részt.
· Könyvtár:Na, itt majdnem felpofoztam Renit, mert egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy ráüvöltött Dave-re. Oké, azért Arnold cuki volt és okés.
A borító, hüm, oké, bár nem ez lesz a kedvencem – a sorozathoz viszont illeszkedik, a rajta található mütyürök pedig el lettek találva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése