Stephenie Meyer: Hajnalhasadás
KÖNYV
Mit is mondhatnék? Vastag volt és eseménydús! Habár a Napfogyatkozás a kedvencem, azért ez is eléggé jól sikerült.
Nagyon örültem, hogy a Cullen család még mindig nagyobb szerepben tündököl – és végre Seth is kap egy kis figyelmet.
Egy kicsit zavart Jacob szemszöge – a terhességnél -, de aztán egészen beleéltem magam és örültem neki, hogy megismerhettem az ő szemszögét is. Ami egy kicsit frusztrált az, hogy igazából a Volturi és a többi vámpírok közt lévő feszültség tovább nőt és bármikor kirobbanhat egy háború – viszont itt csak idegeskedés van.
A vámpír-ember baba tulajdonságai egész érdekesek – bár lehetett rá számítani, hogy szomjazni fog a vérre. Szóval összességében ne volt rossz, de mégse volt az igazi – nem olyan rossz, mint az Újhold, vagy nem olyan kezdetleges, mint az Alkonyat.
Ebben a részben inkább arra megy ki a játék, hogy Jacob le tudott mondani Belláról, merthogy neki Renesmee az igazi – és Edward-Bella mekkora jó páros.















