2014. május 5.

Stephenie Meyer: Újhold


KÖNYV
Kiadó: Könyvmolyképző
Eredeti cím: New Moon

Jacob nem lett a kedvencem, Bella kezd egyre jobban az idegeimre menni és… életemben először olvastam végig a New Moon-t.
Alapvetően én farkas párti vagyok (mármint imádom a farkasokat, mint állatokat) és ebben a történetben még az is tetszik, hogy az alakváltók léteznek, de a főszereplőt akkor sem szeretem. A Twilight Saga-ban egyáltalán nem szerettem meg a főszereplőket – a mellékszereplőkkel viszont nagyon összebarátkoztam. Ha viszont az lenne a kérdés, hogy Team Cullen vagy Team Quileute, akkor Cullenék pártjára állnék.

A könyv maga nem rossz (bár az Öltések-et mindig Ölelések-nek olvasom…), de nem is tartozik a kedvenceim közé – túl sok benne Jacob, akinél még Edwardot is jobban kedvelem. Viszont a könyv vége nagyon tetszett!



FILM

El kell mondjam a második részt láttam legelőször a Twilight Saga-ból és igen megfogott – különben nem néztem volna meg a többi részt, és nem is olvastam volna ki a könyveket. A színvilága nagyon tetszett – a kicsit komorabb, sárgásabb színek nagyon jól kihozták a történet hangulatát. A rendező váltás jó volt, habár ez a rész már kezdett eltávolodni a könyvhűségtől – de az alap ugyanaz maradt.
A színészek még mindig hozták a formájukat – Cápasrác Jacob nagyobb szerepet kapott. Egészen a nem-farkas Jacobig kedveltem, aztán Taylor kiesett az álompasiaim közül. Persze ha Edward kevesebb szerepet kap, akkor Cullenék is – azaz se Emmett, se Carlisle nem szerepel benne semmi érdemlegeset. Alice többszöri feltűnésének – a végén – nagyon örültem, mert nagyon kedvelem.
A farkas falkát – Emilyt is beleértve – megkedveltem, de Jacob még mindig a fölös szerelmi háromszög egyik csúcsa volt. Az indián színészek beválogatása nagyon jó ötlet volt – Hajrá igazi amerikaiak! – és örültem, hogy nem egy agyon maszkírozott csapatot kell néznem.
A magyarhangok mintha változtak volna – persze csak másként szinkronizáltak…

KÖNYV vagy FILM

Ebben az esetben ismét nyert a film, mert kiemelte a lényeget – habár sok Jacobbal és szenvedéssel – és a OST zenék nagyon tetszettek. Szívem szerint ezt a kötetet elfelejteném messziről – a filmet meg a polcom díszítésére használnám, de tisztelem az alkotók munkásságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése