Nyári élményeim | Bloggerjáték 2023.09.

Sziasztok!

 

A BLOGGERKÖZÖSSÉG - T.A.B -csoport nevezetű csoport – ami azért jött létre, hogy a bloggereket kicsit aktivizálja – kitalálta, hogy létrehoz egy blogger játékot és én úgy gondoltam, hogy szeretnék ebben részt venni. Hogy mi is ez az egész? A linkre kattintva egészen pontosan megkapjátok az információkat.

  

Szeptember | 2023

A nyár tele volt élményekkel, például utaztam elsőosztályon a vonaton és írtam arról is, hogy milyen volt az egész nyár. Ebbe a bejegyzésbe viszont szerettem volna egy élményt kiemelni, mert úgy érzem ide ez is jó lenne. Nagyon sokat töprengtem, vajon mi lehet az az élmény, amiről szívesen mesélnék és van is értelme. Arra gondoltam, hogy megosztom veletek a nyaralásom azon pontját, ami az egyik legkülönlegesebb volt.

A nyaralás harmadik napjára megterveztük, hogy Siófokról átutazunk Füredre és onnan anyáékkal találkozva megyünk a nyaralóba és másnap anyáékkal visszakompozunk a szállásra – ők aznap mentek haza a nyaralásból. Ez a terv még előtte lévő nap is számtalan kérdést felvetett, mert fel kellett kelni korán és féltünk, hogy nem érünk át a hídon.

Szerencsére odaértünk jóval korábban és mikor láttuk, hogy a hajó elkezdett beoldalazni, beálltunk a sorba. Vagyis inkább mi kezdtük a sort, mert egy láncos oszlopos folyósó elejére álltunk. A hátunk mögött szépen felsorakoztak az emberek, egyszerűen hihetetlen érzés volt az, hogy nem tolakodtak – nem kiabáltam el, mégis, amikor beállt a hajó és jöttek még emberek, na őket nem érdekelte a sor vége, vagy éppen nagyon is. A hajón dolgozók viszont precízek és ezért tartották a sort – az a bizonyos nézés azoktól, akik nem álltak be a sorba, az egyszerűn sorszerű volt.

Nem tudom, emlékeztek-e még arra, hogy milyen volt az idő július végén, de azzal talán nem árulok el zsákbamacskát, ha azt mondom meleg. Nagyon meleg. Ezért is vártuk nagyon a hajózást – és ezért álltunk előre, hogy felmehessünk a nyitott részre. Aki hajózott már tudja, hogy milyen szuper, amikor a szél belekap a hajadba és az addigi forróságba vegyül egy kis borzongás.

A hajóút elején viharfelhők gyülekeztek, amik egy kicsit feszélyeztek, mert a hajó fémből volt, ráadásul a vízen – de megbeszéltük Férjjel, hogy egészen biztosan úgy vannak kialakítva, hogy ne érjen senkit villámcsapás. Fújt a szél, egyre hűvösebb volt és mi ott ültünk fent rengetegen és fáztunk. Olyan jó érzés volt fázni, ez az emlék segített egy picit, amikor már itthon a lakásban a 30 fokokat kellett kibírnunk.

Az emberek elkezdtek lemenni az emeletről, amikor egyre nagyobbakat villámlott és az az eső, ami utána hideg cseppekben beborított mindent… Egyszerűen hűsítő már a gondolat is, habár nagyjából a teljes felhőszakadás idején mondtuk azt Férjjel, hogy akkor ennyi elég volt a fázásból. Lent, a belső részen sem volt sokkal jobb, mert teljesen átfagyva bementünk a légkondicionált helyiségbe – durva belegondolni, hogy az ottani 21 fok maga volt a sivatag a kintiekhez képest.

Miután leszálltunk a hajóról, és még nem találkoztunk anyáékkal, szabályosan meg akartunk fagyni – elindultunk, hogy vegyünk magunknak valami kabátot vagy pulcsit, mert annyira hideg volt. Az eső is esett, de azért apa akart kicsit sétálni – amikor úgy igazán rákezdett, bemenekültünk egy fedett részhez. Nem tartott tovább 10 percnél az egész, de még a rákövetkező nap is örültünk, hogy a kis faház eléggé felmelegedett ahhoz, hogy bundabugyi nélkül kibírjuk az éjszakát.

 

Az ember szerintem nem gondol igazán bele, hogy a nyaralás alatt lehet rossz idő is – még akkor sem, ha egy-két évben már előfordult, hogy elő kellett kapni a hosszúnadrágot. A tanulság, hogy egy hosszúnadrág és egy pulcsi mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az ember mindenre felkészültnek érezze magát. Egyszerűen muszáj.

 

Nektek volt a nyaralásaitok alkalmával olyan, hogy a fürdőruha helyett a tréningruha került elő és a zokni? A nagy meleget Ti hogy bírtátok? Van valami praktikátok a meleg ellen, amivel elkerülitek az instant lángra lobbanást?

Legyetek jók!
Stella L. Brandy