Vonatozás első osztályon

Sziasztok!

 

Lehet, hogy most nagyzolónak fogtok gondolni, de az infláció sem állíthatott meg abban, hogy idén kipróbáljam a MÁV első osztályú kocsiját – az meg már csak hab a tortán, hogy három alkalommal is megtettem. A miértekről, az élményekről és arról, hogy megért-e pénzt kiadni erre, lejjebb olvashattok.

 

 

Kezdjük ott, hogy nem szerettem volna feltétlenül első osztályon utazni, de tavaly Férjjel megbeszéltük, hogy kipróbáljuk a felújított vagonokat. Meg is vettük a jegyeket a nyaralásra, de nem olyan volt a grafikus képe a vagonnak, amilyen az új vagonok – de azért nem mondtam le. Viszont úgy alakult, hogy júniusban egy alkalommal le kellett utaznunk a nyaralóhoz és ott már ezzel az újjal mentünk.

 

Első alkalom – új típusú IC vonatok

Az első, ami feltűnt ebben az új kocsiban, hogy mennyire tágas az a rész, ahol nincsenek fülkék. [Nagyon szeretném kipróbálni majd azt a fülkét is, mert csak négy ember fér el és ez nagyon kecsegtető.] Illetve azt képzeljétek el, hogy az ülések egymással szemben olyan messze vannak egymástól, hogy Férjjel ki tudtuk nyújtani a lábunkat majdnem teljesen úgy, hogy nem értünk össze. Illetve, amit megfigyeltem, hogy a dupla ülések esetében mindkét széknek volt karfája – nem egy közös, hanem mindkét ülőhelynek külön-külön, ahol összeértek.

Ami még nagyon tetszett – bár nem teljesen értettem, hogy az út egy részénél miért tűnt el – hogy minden ülésnél egy kis kijelző mutatta, hogy honnan-hova utazik az adott ülésen utazó. Ezt szerintem amúgy általánosságban is lehetne alkalmazni, így elkerülhetőek lennének a tényleges véletlen rossz helyre ülések – azokat tudjuk, hogy senki sem állítja meg, akik szándékosan ülnek rossz helyre. Így láttuk, hogy az üres helyekre mikor fognak beülni, vagy teljesen szabadok maradnak.

A kocsihoz tartozik egy bisztrókocsi, ahol lehet kapni egy-két dolgot. Mi hot-dogot ettünk és csokit, valamint egy-egy üdítőt ittunk. Nem mondanám olcsónak – de ma már mi az? – és az igazat megvallva annyira jónak sem, de egy próbának jó volt. Ami megdöbbentő volt, az a légkondi – ment, nem is akárhogyan, konkrétan átfagytunk.

Azoknak ajánlanám amúgy ezt a fajta első osztályt, akik hosszabb útra mennek, mert úgy biztos megéri. Nekünk a 2,5 órás útra nagyon jó volt, de egy Siófoki útra már lehet, csak extra pénzként éltem volna meg. Mi amúgy azért is döntöttünk a kipróbálás mellett, mert akkor még nem vitték fel az árakat, így nagyjából 800 Ft-tal fizettünk többet az első osztályért (egy közalkalmazott meg egy teljesárú).

 

Második alkalom – fülkés, étkezőkocsis

Elérkezett a nyaralás ideje és én mint az őrült, aki moziba megy, nézegettem a grafikus helyfoglalásnál, hogy ülnek-e mellettünk. Nem ültek, amit megnyugtatónak éreztem, egészen addig, amíg fel nem szálltunk a vonatra és a 6 ülésből 3 helyen ültek. A fülkés megoldás igazán retró hangulatot idézett és a lábtér tágassága is jó volt, de mindent egybevetve ez volt az az utazásunk, amit Férjjel legutolsó helyre raktunk első osztály tekintetében.

Indulás előtt egy hatalmas villanás tekintetében elment az áram, aztán a TV-n kívül minden visszajött, de kicsit sajnáltam, hogy nem láthatom, merre járunk. A légkondi működött, a fülketársakkal sem volt gond. A karfák fel- és lehajthatók voltak, viszont nem dupla, mint az újtípusú kocsinál, hanem szimpla, ami azt jelentette, hogy, mint a moziban néha összeért a kezünk a mellettem ülővel. Az asztalok, amik a szélső üléseknél kaptak helyet szintén mozgathatók voltak, de annyira meg voltak hajolva, hogy az ember azt inkább nem használta. Ami még feltűnt, hogy mennyire nem volt tiszta az ablak – valamint az ablak alatti rész bent.

Ami viszont nagyon tetszett, hogy ezen utazásunk alkalmával végre találkozhattunk étkezőkocsival, aminek ugyan csak a kisebbik részébe mentünk át, de így is hangulatos volt. Újfent nem fogyasztottunk sokat – a másfélórás út erre nem megfelelő, hosszabb útnál biztos kipróbáltam volna – csak egy csokit meg innivalókat. Nem olcsó, a tisztaság sajnos itt is megkérdőjelezhető volt, de az a helyzet, hogy maga a látvány, hogy a Balcsit nézve esszük a csokit, kárpótolt. Az étkezőkosi leülőrészei meglepően ötletesek, habár nem túl nagyok, de két felnőtt és két gyerek kényelmesen elfér.

Ezt azoknak ajánlanám, akik hosszú útra mennek, ha szeretnék kihasználni az étkezőkocsit. Illetve azoknak, akiket nem zavar, hogy másokkal kell egy fülkében ülniük, mert az még a nagy lábtér ellenére is osztozkodást jelent.

 

Harmadik alkalom – folyosós

A nyaralásról hazatéréshez is első osztályt választottunk végül, bár úgy volt, hogy csak lefele megyünk úgy. Az ok az volt, hogy nagyon meleget ígértek és a grafikus elrendezést nézegetve a másodosztály eléggé zsúfolt volt, amiben már többször volt részünk és nagy melegben az most nem volt opció egyéb egészségügyi okokból kifolyólag.

Ennek az elrendezése a klasszikus folyósó, azaz a kocsi egyik oldalán egy oszlopban vannak az ülések, a másik oldalt pedig két oszlopban. Mi olyan helyre foglaltunk, ahol nem ültek közvetlenül mellettünk és egymással szemben lehettünk. Itt nem volt olyan tág a lábrész illetve a folyósó is elég szűkös volt.

Igazából erről a legnehezebb bármit is írni, mert maga az egész nem volt rossz – második helyre tettük a képzeletbeli listánkra – azonban inkább mondanám egy másodosztályú kocsinak, amit elneveztek elsőnek és drágábbért adták a jegyeket azért, mert az ülés tetejére felhúztak egy MÁV-os zsákot. Abból a szempontból megérte, hogy nem kellett a totálisan zsúfolt másodosztályú kocsikban ülni – aminél az is érdekes volt, hogy hiba miatt az egyetlen IC kocsi helyett is Expressz kocsit tettek be, nem érdekelve az utazok által fizetett szolgáltatásért pl. légkondi.

Azoknak ajánlom ezt a típusú elsőosztályt, akiknek a másodosztály túlságosan zsúfolt lenne és hajlandóak többet fizetni egy kicsivel jobb helyért. (Mi szerencsések voltunk, mert az emelés előtt foglaltunk, így párszáz forint volt a különbség 2. és 1. osztály között. Ma már jelentősebb eltérések vannak.)

Ti utaztatok már első osztályon? Kipróbáltátok már ezeket az új típusú IC vonatokat? Utaznátok csendes fülkében? Próbáltátok már a MÁV Utasellátó falatozóját a Batthyány téren?