 |
| Kiadó: Kelly Eredeti cím: Embrace the Night |
Pár szó az alaptörténetről:
Cassandra Palmer nemrég a világ első számú látnokává vált, ám ettől nem lett felhőtlenül boldog az élete. Mindaddig, míg Cassie-t és egy vámpír nagymestert – az őrjítően jóképű Mirceát – mágikus kapocs köti egymáshoz, a lány nem ura saját életének.
A varázslatot, mely összeköti őket, csupán egy ősi varázskönyvben, a Codex Merliniben pergamenre vetett igézettel lehet feloldani. A Codex hollétéről azonban manapság senki nem tud semmit, így Cassie-nek ott kell kutatnia utána, ahol még fellelhető volt – a múltban.
A fiatal lány hamar rájön, hogy a Codexet nem véletlenül rejtették el ilyen gondosan. A legendák szerint a könyv olyan varázsigéket is tartalmaz, amelyek az egész világot veszélybe sodorhatják. Ha sikerül felkutatni, az talán megoldást jelenthet Cassie és Mircea helyzetére, de romlást hozhat az egész emberiségnek…
Véleményem ömlesztve:
Kevesebb Mircea, több John Pritkin. És, hogy ez miért is jó? Mert így sok-sok titok kiderül Pritkin mágusról.
Érdekesen kezdődik, egy temetőben. Cassie önként sétált bele egy csapdába. Pritkin pedig titokban követte. A tegeződésen már meg sem lepődtem, hiszen az előző könyv vége ott ért véget. Viszont a közvetlen stílus…
Ez a kötet három fő dologról szólt: a Codex Merlini-ről, a geisről és Pritkinről.
Rosier az, aki szerintem igen érdekes „személy”. Hogy ki is Ő? Nem kis meglepetést fogok okozni – Pritkin apucikája. Ez az egyik dolog, amit John idáig gondosan titkolgatott. És ebből következik (félig ördögfi), hogy megvan a Codex Merlini szerzője is. Ugyanis egy dzsin (Saleh) elárulta Cassie-nek, hogy egy félig ödrögfi írta – és mivel ilyenből csak egy létezik a világon…
Tehát a második titka Pritkinnek: ő Merlin. Igazából nem sokáig használta ezt a nevet. És Pritkin tudta a geis elleni varázslatot… akkor miért nem mondta ki? Mert kimondta, csak nem használt!
A legjobb rész szerintem az az időutazós volt, amikor Párizsba, az árverése utaztak vissza. Ott aztán történt minden – szegény Pritkin/Merlin nagyon akarta azt a térképet… Aztán Mircea ügyködése és Horatio :D
A vége persze egy nagyon kellemes függővég. És akkor lehet Team-et választani :) Team Mircea vagy Team Pritkin?
Pár szó a főbb szereplőkről:
Cassandra Palmer: Nagyon erős látó. Egy vámpír nevelte fel, aki teljes mértékben magának akarta Őt. Sikerült megmenekülnie előle, de a múltja elől nem menekülhetett, bár nem pontosan az történt amire számított. A Pythia, a természetfeletti lények vezető látója meghalt, és Cassiet nevezte meg utódjául.
Ez Cassiet olyan hatalommal ruházta fel, amit nem ismer és nem tud kezelni, és sajnos ezzel együtt járt a rengeteg ellenség is. Csak hogy ez mind ne legyen elég, kitört a háború a természetfeletti lények között, és mindenkinek választania kell, ki mellé áll. Cassie most már semmi mást nem szeretne, csak életben maradni addig, amíg rájön, hogy használhatja helyesen képességeit, és mit tegyen akkor, ha rájött.
Mircea Basarab: Ő egy ötszáz éves vámpír (Dracula és Radu bátjya), aki egyben tagja a hihetetlenül erős vámpír Szenátusnak is, ami fegyelmezi a vérszívókat egész Észak Amerikában. Igyekszik együtt működni az Ezüst Körrel is, ami a mágikus lényeknek egy erős csoportja.
A Szenátus jelenleg versenyez a Pythia hatalmáért az Ezüst Körrel. Cassiet ez elég kellemetlen helyzetbe hozza (bár ha bele gondolunk, Ő mindig nyakig ül a slamasztikában). Ő, ha lehetne csak Mirceát szolgálná, bár néha úgy érzi, Mirceát jobban érdekli a hatalma, mint Ő maga. Máskor nem világos számára Mircea mit is érez.
John Pritkin: egy hadmágus. A természet feletti rendőrség tagja, aki démon ölésre specializálódott. A főnökei megbízták azzal, hogy taszítsa le az aktuális Phytiát a trónról - Aki ugye, mint tudjuk nem más, mint Cassandra Palmer. Nem akarták, hogy valami ismeretlen nőszemély döntsön a világ dolgairól. Azt gondolták, hogy egy démonölő bérgyilkosnak nem lehet problémája azzal, hogy kivégzi Cassiet.
Rosszul gondolták.
Pritkin mostmár csak volt hadmágus, jelenleg a Pythia testőreként dolgozik, annak ellenére, hogy ezért senki sem fizet neki egy fillért sem, viszonylag sok stresszel és álmatlan éjszakával jár, és majdnem mindig megölik. Úgy tűnik a démon gyilkolászást is pihenteti egy kicsit.
Tomas: Peruban született a hódítások idején. A fattyú Inti és a Spanyol felkelők vezére gyümölcseként. Az apa nem maradt elég sokáig ahhoz, hogy megkaphassa az utónevét- vagy akár bármi mást - de Tomasnak lehetősége nyílik arra, hogy megszerezze a mestere nevét egyszer. Miután erőszakkal vámpírrá változtatták, és századokon át szolgaként alkalmazták, nem igazán érzi jól magát a bőrében. Most már semmi másra nem vágyik, csak arra, hogy a mélységesen gyűlölt mesterét megölje- véglegesen. A többit majd kitalálja akkor, ha sikerült véghez vinnie a tervét.
Louis-César: Ő egy vámpír mester. Több évet töltött börtönökben, majd Radu (Mircea öccse) átváltoztatta. Tagja az Európai Szenátusnak, és kiváló bajvívó.
Cím:
Kedvenc karakter: Mircea. Ő az, aki szerintem tényleg nagyon jól el lett találva. Pritkin, akiről nagyon-nagyon sok titok kiderül és emellett megmutatja az érző és csábító énjét is.
Legkevésbé tetsző karakter: Rosier, a démon. Nick, az áruló istenkomplexusos. Apolló az átverő zseni.
Ami tetszett: A sok, sok Pritkines jelenet. És az árveréses, időutazós rész.
Ami nem tetszett: Kevesebb Mircea (Mihez képest?!) :/
Kiknek ajánlom: Akik szeretik az olyan könyveket, amikben elsősorban kaland van és nem szerelem. Akik rajonganak a természetfeletti történetekért. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy korhatáros jeleneteket is tartalmaz, tehát erősidegzetűek és „tapasztaltabbak” előnyben.
Borító: Ez a lány már sokkal jobban hasonlít Cassandrára (lehet, hogy csak a háttér világítás teszi).
Amivel esetleg összekötném: Nem tudnék ilyet mondani – bá lehet, hogy csak azért, mert még nem olvastam olyat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése