Én 2. könyv || PárosKönyvesKihívás (2024)

Sziasztok!

Még a nyáron sikerült kiolvasnom a második könyvet a PárosKönyvesKihívás keretein belül. Ez a könyv meglepő volt számomra abban az értelemben, hogy a fülszöveg alapján kicsit másra számítottam, de ugyanakkor gyorsan haladtam vele és nagyon úgy éreztem magam, hogy ott vagyok én is a szereplőkkel.

 

Angela Petch: Képeslap Itáliából

 

Fülszöveg

Olaszország, ​1945. Egy fiatal férfi hosszú idő után eszméletére tér, és zavartan néz körül az olajfaliget közepén álló kunyhóban. Kiderül, hogy túlélte ugyan a repülőgépét ért támadást, de elveszítette az emlékezetét. Sejtelme sincs, ki ő, és miféle háború dúl körülötte.

Anglia, napjainkban. Susannah régiségkereskedőként dolgozik. Egy napon éppen nagyanyja, Elsie holmiját rendezgeti, amikor egy képeslapra bukkan. A gyönyörű házat ábrázoló lapot Olaszországból küldték a második világháború idején. Vajon mit titkolhatott éveken át Elsie? Susannah Olaszországba utazik, hogy felkutassa a múltat. Eltökélt szándéka, hogy megtalálja az erődre emlékeztető házat, és választ kapjon a kérdéseire. A délolasz tengerpart vadregényes tájain folyik a nyomozás, amelyben Elsie-nek segítője is akad, méghozzá a vonzó Giacomo személyében. Együtt göngyölítik fel a világháború alatt történteket, és derítenek fényt a mélyen eltemetett családi titkokra, amellyel Susannah sorsa is meglepő fordulatot vesz.

A Képeslap Itáliából című kötet lebilincselően izgalmas, szívhez szóló történet, amely a gyönyörű pugliai tengerpart lankás vidékére kalauzolja az olvasót, és betekintést nyújt a háború utáni évek mindennapjaiba.

 

10 kérdés

1. Elolvastad volna a könyvet önszántadból?

Egészen biztos vagyok benne, hogy igen. A borító és a fülszöveg is vonzott, de nem vagyok benne biztos, hogy két éven belül a kezembe fogtam volna – csupán azon okból, hogy rengeteg könyvem vár olvasatlanul.

 

2. Mi volt az első gondolatod a könyvet látva, fülszöveget elolvasva?

Meglátva, hogy „Költözünk!”, elolvasva a fülszöveget pedig, hogy várom, hogy kalandozhassak a háború utáni olaszországi vidékeken. Eléggé rejtélyes a fülszöveg és így arra számítottam, hogy majd egy igazán nyomozós történetet fogok ovlasni.

 

3. Mi a véleményed a könyvről olvasás után?

Nem teljesen azt kaptam, amit vártam, de nem volt rossz. A jelen számomra kicsit lassan indult be és a nyomozást elnyomta más, de azért így is élveztem az olvasásást.

 

4. Lett-e kedvenc szereplőd? Ha igen, miért ő lett az? Ha nem, miért nem lett?

Kedvencem talán Anto lett, de nem akarok róla túl sokat írni, mert érdemes elolvasni a könyvet, hogy megértsétek miért.

 

5. Volt-e olyan szereplő, akitől a hideg futkosott a hátadon, annyira nem bírtál?

Nem kedveltem Susannah testvérét és Elsie-t sem, egyszerűen gonoszak voltak. Futkosni viszont senkitől sem futkosott a hideg a hátamon, egyszerűen senki sem volt annyira rossz.

 

6. Melyik szereplőről olvasnál bővebben és miért?

Susannah apukájáról olvasnék, mert szerintem tudott sok mindent csak nem akarta feltétlenül megosztani a családjával. Ráadásul mintha utalt is volna rá az író, hogy szeretett volna eljutni Pugliába.

 

7. Volt-e kedvenc jeleneted? És legkevésbé tetsző?

Kedvenc szerintem az, amikor Roberto visszatér és együtt mulat a későbbi szálláson az ottaniakkal. Az egy olyan felszabadult érzés volt nem csak a szereplőknek, hanem nekem is.

Legkevésbé az eleje nem tetszett, mármint a jelen (ezt amúgy véleményem szerint túl sokáig elhúzták), mert túl sok negatív dolog történik kezdve azzal, hogy Susannah testvére megszólal.

 

8. Elolvasnád a folytatásait a sorozatnak?

Nem vagyok benne biztos, mert ez tipikusan egykötetes mű és így kerek az egész. Persze, ha lenne mondjuk egy kis karácsonyi novella mondjuk a jelenben, akkor azt elolvasnám.

 

9. Mi a véleményed a szöveggondozásról?

Szerintem jó volt, így hirtelen nem jut eszembe semmi olyan eget rengető probléma, ami zavart volna az olvasásban. Kicsit kicsik a betűk, de amúgy rendben van ilyen tekintetben is a könyv.

 

10. Hogy tetszik a borító?

Nagyon hangulatos szerintem és meghozza az ember kedvét, hogy csak úgy levegye a polcról és nézegesse – ezzel pedig akaratlanul is eléri azt, hogy ki akard olvasni.

Az a helyzet, hogy nem gondoltam volna, hogy nem halogatom majd az utolsó pillanatig a második könyvet, de ez csak azért van így, mert a nyaralás alatt azt hittem, nem lesz időm olvasni. Érdekes könyv volt ez is és nem bántam meg, hogy olvastam. Ti olvastátok esetleg már? Szeretnétek elolvasni? Egyáltalán szeretitek ezt a zsánert és toposzt?

 

Találkozunk legközelebb!

Stella