450. bejegyzés meglepi

Sziasztok!

Nem volt meglepetés, mert a Műhelyben már láthattátok – igaz, rengeteg dátumra betettem, mert nem tudtam dönteni sokáig –, hogy jönni fog egy ilyen bejegyzés, de az biztos, hogy talán erre nem számítottatok – főleg, hogy alig pár hónapja frissítettem a design egyes elemeit. Viszont rájöttem arra, hogy az elmúlt években folyamatosan kerestem az igazi kinézetet és nem találtam, megalkotni sem tudtam, hiába próbálkoztam a háttérben ebben a közel 12 évben (bizony, ennyi év telik el egy hónap múlva azóta, hogy ez a blog megnyílt), egyszerűen nem tetszett semmi maradéktalanul. Mostanáig. Ez most egy nagyon designról szóló bejegyzés lesz.

 

Köszöntelek Titeket a vadiúj kinézetű metaoptikán, ahol határ a csillagos ég – már, ami a tartalmak változatosságát illeti. Igazság szerint a design első verziója már júniusban elkészült, a második verzió pedig azt az alapot használta csak egy-két dologban módosult – így már július közepén várt arra, hogy eldöntsem végre, mikor teszem ki. De mindezekről kicsit bővebben fogok írni alább.

Anno nagyon örültem, amikor a fix oldalsávos kinézetet megteremtettem, mert úgy éreztem megvan az, amire vágytam. Nagyon szerettem, mert beteljesítette mindazt, amire akkor vágytam, de az a helyzet, hogy valamiért mégse volt az igazi. Konkrétan az a kinézet indított el a bejegyzések szerkezetének megteremtésében – amihez sikerül tartanom magam, szerencsére.

De nem tagadom, egy idő után már éreztem, hogy másra vágyom. Nézegettem a blogjaim és azon gondolkoztam, hogy mégis milyen vagyok én? Milyen kinézet az, ami hozzám illik? biztosan nem meglepő ez a fajta elrendezés, hiszen a Blogok gyűjteménye oldalon már használtam jóval korábban is. Ezt a blogot kezdtem el elsőként nézegetni, hogy mégis miért választottam ezt a formát, de sokáig nem jöttem rá.

Van egy történetes blogom, amire soha sem fog felkerülni a történet – de erről majd talán egyszer mesélek –, viszont nagyon szeretem néhány elemét és nagyon sajnáltam, hogy végül sosem töltöttem meg igazán tartalommal. Azt nézegetve döbbentem rá, hogy milyen irányba szeretnék elindulni. 

Illetve a volt főblogom adta még az ihletet a jelenlegi kinézethez. A rengeteg blogom random elemeit vegyítettem, míg végül megkapta papíron azt, hogy mit is szeretnék. Igen, én papíron tervezős vagyok és megalkottam egy színes-szagos papír-prototípust, amit aztán elkezdtem megalkotni.

 

Ennek a kinézetnek az a fő tematikája, hogy milyen este, egy csillagos éjszakán könyvet olvasni. Habár a design már kész volt, az érzés, hogy jó irányba indultam el a nyaraláskor jött – konkrétan reggelente és esténként olvastunk Férjjel, ami nagyon megnyugtató volt.

Számomra az olvasás a megnyugtató pontja az életemnek – ezért könyvszerű kinézetet akartam. Az éjszaka pedig az a napszak, amikor minden elcsendesedik a fejemben és tudok összpontosítani. Ekkor támadnak a legjobb ötleteim és ekkor vagyok képes felpörögni és vagy olvasni másnapig, vagy írni bármit, ami eszembe jut.

 

Első ránézésre

Színek terén maradtam a jólbeváltnál, azaz a bézses „csajos” vonalnál, némi kékkel – igen, a háttér miatt bejött a képbe a kék két árnyalata is. A kinti árnyalatok a sarki fényes eget hivatottak megmutatni, míg a belsők a könyvszerűséget mutatják ezekkel az árnyalatokkal.

Úgy döntöttem, hogy egy oszlopos design mellett teszem le a voksom. Ez számomra azért volt egy jó döntés, mert ilyen irányba akartam elindul. Én alapvetően túlzsúfolom az oldalsávokat és ezt szerettem volna elkerülni azzal, hogy nem adok lehetőséget sem arra, hogy ezt megtegyem.

A háttér egy nagyon szép Aurora Borealis (Sarki fény) jelenséget ábrázoló csillagépes este lett. Miután tudtam, hogy mit keresek, sok kutatás után David Gomez képére esett a választásom, mert ez nagyon szépen átmenetes háttérképként.

A fejléc nagy méretben került ki, ami számomra azért is fontos, mert ez volt az egyik, ami zavart a fix oldalsávosban. Még mindig nem cseréltem ki a képeket, amiket ki akartam, de továbbra is ott virít a kezem és Férj keze. És habár sokat gondolkodtam rajta, de kattinthatóvá tettem, mert én pl. rengetegszer kattintottam rá – így három helyről is az első oldalra lehet jutni.

A fejléc alatt kapott helyet a metaoptika haiku és a kis köszöntőm, ami ráncfelvarráson esett át. Ez az első rész, ahol megjelenik a kék szín amúgy – ha az oldalsó görgetősávot nem nézzük. Nem lett semmi extra, de ez sokkal jobbra sikerült szerintem, mint ami eddig volt kint.

Az egyik nagy büszkeségem a navigációs menü. Az a helyzet, hogy ez volt az első dolog szerintem, amit megcsináltam, amint megvolt az első alap. Tudtam, hogy lenyíló menüt szeretnék, de ez eddig minden próbálkozásom ellenére gyatrára sikerült (mondjuk inkább úgy, hogy nem csinálta azt, amit szerettem volna), szóval most kicsit félve kezdtem neki. De ismertek már talán engem annyira, hogy tudjátok: ha valamit a fejembe veszek, azt bizony valahogy meg is csinálom. Nos, mivel a lenyíló menü ment, így bátrabban vágtam bele, hogy keresőmezőt is rárakjam, amit terveztem. Tudom, hogy lehetne sokkal jobb, és egyszer talán megreparálom, de őszintén: nagyon boldog vagyok, hogy végre sikerült.

A kezdőlap megjelenése volt az, ami a két verziót megkülönbözteti és sokáig nem ez volt a nyerő, de aztán megoldottam és lett ilyen grides. Az a helyzet, hogy réges-rég terveztem egy ilyet, de eddig nem tudtam megalkotni (kishitű vagyok), de aztán most a „már van egy vállalható kinézetem, miért ne szórakozgatnék el?” érzéssel fogtam magam és lerajzoltam, hogy mit is szeretnék. Őszintén, a saját figyelmetlenségeim miatt volt ez fél nap, de sikerült az, amit terveztem.

Alul maradtak a gombok, de lekerekítettem őket és a „Vissza/Előre” gombok is kaptak háttért, mert most amellett döntöttem. Illetve felkerült a copyright cucc is, ami a fix oldalsávos kinézeten kívül mindegyiknek mindig ott volt.

 

1. verzió

Láthatjátok, hogy milyen tervezgetős vagyok. Ez még egy nagyon laza terv, mert itt már volt miből kiindulnom (mármint a már említett és mutatott blogok), de, ha teljesen nulláról tervezek, akkor ez sokkal részletesebb terv szokott lenni. Itt csomó mellékes információt írtam fel, amiket semmiképpen sem akartam elfelejteni.

 

grid

Igen, egy post-itre vázoltam fel, mert a munkahelyemen leginkább azt használok. Láthatjátok, hogy az volt a koncepcióm, hogy három részre legyen osztva a grid és mindhárom fix magaságokkal kellett, hogy rendelkezzen. A címet volt a legnehezebb elkészíteni ezért is láthatjátok, hogy van ott egy „80px” jelölés – kerestem a jó magasságot, végül ez lett.

Amúgy a következő szekcióban említek majd egy nagyon hasonló dolgot, és igazából abból indultam ki, csak a ránézésre infókat előbb akartam leírni – tudom, tudom sok a rizsa.

 

Jobban belemélyedve

Nos, ez már nagyobb falat volt és őszintén mindent elővettem, amit valaha meg akartam valósítani. Én vallom, hogy a régi designok elemeit nem szabad elfelejteni, mert azok valamiért megalkotásra kerültek – de mindez igaz a belső elemekre is. Ez a design pedig azért is fontos számomra nagyon, mert minden korábbi tervem (amiket Ti nem is láthattatok, mert tényleg nagyon régen hoztam létre őket) beépítésre került végre – még ha nem is látványosak egyesek, azért én tudom, hogy ott vannak.

Fent már említettem, hogy lenyíló menüt szerettem volna és így ezáltal a Tartalom menüpont három részre osztódik. Igen, ez azt is jelenti, hogy nem egy menüben lesznek elérhetőek az egyes tartalmak. Ezzel amúgy nagyban lecsökken az a zavaróság, hogy a Tartalom menüpontra kattintva mindig az Élményeimmel kezdődött és onnan kellett tovább kattogni.

Az Élményeim menüpont változott és szerintem sokan fogtok örülni. Mielőtt még felmerülne a kérdés, hogy miért a címkék szerinti szűrési lehetőség van elől, elárulom, hogy ennek praktikussági szempontjai voltak: ott a frissítések nagyobb számban kerülnek be azonnal, míg a cím szerintinél lehet pár napos átfutási idő.

Az Olvasmányaim menüpont nem változott csak kiegészült, méghozzá az általános információkkal. De ehhez egyáltalán nem nyúltam bővebben.

Az Irományaim menüpont csak kis mértékben változott. Például a jelölés magyarázatok átkerült az általános információkhoz, a helyét pedig átvette a „Részvételek”, mert terveim szerint fogok írni mindenféle kihívásra is rövidebb történeteket – jelenleg csak egy valaminek van kint a plakátja. Viszont a fentebb említett grides dolog itt jelent meg először és maradt is, igaz kicsit átalakítottam, amivel számomra esztétikusabb lett, bár nem annyira látványos – konkrétan fix a három rész és a középső görgetősávos lesz, ha már nem fér ki oda a tartalom (ez még eddig sehol sem kellett, de bármikor kellhet), így az alsó sáv nem lesz csálé a fülszöveg hosszától függően. Változott itt még az is, hogy a befejezetlen történetek nem kap külön adatlapot, hanem úgy, mint a novelláknál ez is rögtön elérhető lesz.

Az egyes tartalmak nem külön lapra nyílnak meg, de amennyiben valaki így szeretné megnyitni annak két módszert is tudok ajánlani. Az egyik a jobb klikk/Megnyitás új lapon lehetőség. A másik, ami talán egy picivel gyorsabb (és én is ezt szoktam mindenhol használni, ahol új lapon akarom megnyitni a bejegyzéseket) az az, hogy az egér középső gombjával kattintotok a linkre.

 

A fenti három aloldalon láthattátok, hogy milyen lett az új menü. Hasonló, mint az előző, de sikerült azt is megalkotni, hogy fixen kijelölt maradjon – sőt! mind a két szinten fixen megmarad a kijelölés, azaz lehet látni, hogy melyik pont melyik alpontján vagy. Ehhez nagyon szépen köszönöm a férjemnek a segítséget, mert idejét rám áldozva segített megfejteni, hogy mégis hol akadtam el és miért nem működik az elképzelésem. Nélküle sokkal lassabban haladtam volna és szerintem zseniális az, ahogy a programozói tudását ötvözzük az én webprogramozási tudásommal.

Mindenhol ez a menürendszer jelenik meg kivétel a történetek adatlapjainál, de arról kicsit lejjebb írok. A lényeg, hogy minden gombot lekerekített formában láthattok és a menürendszeren kívül mindenhol átmenetes a háttér. Ha valahol nem ezt látjátok, kérlek szóljatok, mert én tényleg mindenhol figyeltem rá, de bármi előfordulhat.

 

Essen pár szó a történet adatlapokról, mert annak elvi kitalálása régen megvolt, gyakorlatbani meg várta, hogy jöjjön egy olyan kinézet, aminél nem néz ki extrán rosszul. Hát mi illik leginkább egy történethez? És mi az, ami a NÁK (Nagy Általános Katyvasz a.k.a. a történeteimhez tartozó vázlat meg minden egyéb fincsiség otthona) első pillanatában elkezdi létezését? A tartalomjegyzék.

Ha tudnátok, mennyi ideje szerettem volna már megcsinálni, nem gondolnátok komplettnek. Konkrétan anno úgy jött a blogoláshoz a tartalomjegyzék készítésének ötlete, hogy az egyik bejegyzésemben 2017-ben (!) létrehoztam egy ugrálós tartalomjegyzéket – ezt később hasznosítottam pl. az olvasmányaimnál is, de ez volt az első tartalomjegyzékem. Szóval a történetekhez illik, így tartalomjegyzékes lett.

A másik, ami változott a történet adatlapjain az a szereplők megjelenése. Nagyon szerettem a korábbit, mert egyszerű és nagyszerű volt, de aztán bekattant valami nálam és úgy voltam, vele, hogy megpróbálkozom valami az oldal tematikájához illővel, így lett polaroidos. Ennek nagyon örülök, mert korábban is volt polaroidos próbálkozásom, de aztán megtaláltam a W3Schools oldalán EZT és tudtam, hogy össze akarom mixelni. És sikerült!

 

Változott egy picit a Műhely menüpont is, bár nem lényegesen és tudom, hogy elsőre furcsának tűnhet a napok színe, de ez tudatos döntés volt. Egyszerűen túl sok volt a bordó (nézzétek csak meg júliust és láthatjátok, hogy nagyon egybeolvadt volna). A többi rész maradt ugyanúgy, csak itt is kijelölve marad a menüpont, amit választotok.

 

Az Információk menüpontnál is történtek változások, mint például a történetborítós rész, amit kiegészítettem és kicsit átalakítottam. Illetve mondanám, hogy sikerült mindent megírnom, amit ide terveztem, de az nem lenne igaz és ti is látjátok ezt.

 

A Közösség menüpontnál a cserék kirakását kicsit átalakítottam. Szerintem menő lett így és még azt se vetem el, hogy mindenhol ezt fogom használni a „gombok” helyett, ami szintén nagyon tetszik. Nehéz döntések ezek – egyelőre marad így azzal, hogy ezek külső linkek és így jól néznek ki.

 

Továbbiak

Remélem, mindent sikerül összeszednem és leírnom nektek – amennyiben ez nem sikerült, akkor kellemes felfedezést! A teljes kinézetet tekintve minden megvan, de azért a tartalom itt-ott még javításra szorul. Például szöveges megírandók vannak, linkjavítások itt-ott (amik jelenleg amúgy az oldal használatát nem befolyásolják) és vannak még a bejegyzésekre alkalmazandó újításaim, amikkel dolgom van, de az biztos, hogy maga a kinézet kész van.

A legnehezebb rész szerintem a már kirakott bejegyzésekben történő mókolás, de úgy vélem, hogy azokat már meg tudom tenni úgy is, hogy ha véletlenül arrafelé tévedtek, akkor részesei lesztek a folyamatnak – ezek nem érintenek minden bejegyzést, szóval azért egyszerűbb a helyzetem.

 

Most pedig hagylak Titeket, hogy kicsit nézelődjetek. 450 bejegyzés után még tartogatok azért meglepetéseket és terveim szerint szeptembertől TAG-ek, olvasmányértékelések és egyéb fincsiségek is kikerülnek – remélem, már várjátok.

Habár még tart egy kicsit a nyár, azért már elért engem is az a bizonyos „augusztus 20. után minden megváltozik” érzés, ezért azt már ezzel az új designnal akartam köszönteni. Még nem teljesen tudok visszatérni, mert az utolsó pillanatig kiélvezem a jóidőt. Remélem, a Ti nyaratok is jól telt. Használjátok ki a jóidőt, amíg csak lehet!

 

Találkozunk legközelebb!

Stella