Sziasztok!
Egy olyan témával készültem most nektek, ami egészen régóta foglalkoztat engem. Mégpedig az otthonteremtés. Azért most gondoltam, hogy elhozom nektek, mivel múlthéten két kolléganővel is egy gyors vitába keveredtem – álláspontomat nem tudtam kifejteni, mert egy ügyfélnek kellett segítenem – a témával kapcsolatban. Szóval lássuk is, hogy miből alakult ki egy vita.
!Figyelem! A bejegyzést régebben írtam.
Az alap tézise az volt a két kolléganőnek (a továbbiakban A és B), hogy a mai fiataloknak sokkal több lehetőségük van, mint nekik volt. A egy harmincas fiatal nő, B nem tudom, hány éves. A sokszor szokta mondani, hogy szerinte a mai fiatalok azért néha túlsajnáltatják magukat, mivel annyira nem vészes a helyzet. Talán, ha nem lennék én is mai fiatal, még teljesen egyet is tudnék érteni vele, mert tényleg sok fiatalnak még mindig a sültgalamb megjelenése a kitűzött cél, viszont mai fiatal vagyok és látom, hogy nem teljesen van igaza.
B elmondta, hogy szerinte a mai fiataloknak mennyi lehetőségük van, hiszen ott a Babaváró és ott a CSOK is. Én erre megjegyeztem, hogy én a CSOK-ot egészen biztosan nem fogom felvenni, de a Babavárót még nem vetettük el Párommal. B ezen láthatólag megdöbbent és nekem szegezte a kérdést, hogy miért nem?
Nos, ez az első kérdés. Vajon kinek van hozzá köze, hogy miért nem vesz fel a másik ilyen-olyan hitelt? Az, hogy esetleg a piacon lévő hitellehetőségek közül valaki nem akarja az összeset felvenni, szerintem teljesen érthető. Egy mai fiatalt azért le kell nézni, mert nem akarja az államilag támogatott lakáshiteleket mindenáron? Szerintem, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mennyit és mit képes bevállalni.
B kérdésére én elmagyaráztam, hogy túl sok szomorú esetet láttam anyukám révén – aki látott eseteket – és biztosan nem merném bevállalni. Erre B még inkább értetlenül nézett, majd elkezdte magyarázni, hogy azért ez is egy lehetőség, amivel a fiatalok élhetnek. (Szóba került ennek kapcsán még a gyermekvállalás, illetve az ő idejében leledző lehetőségek.) A és B egyaránt várták, hogy kifejtsem, mire is gondolok. Sajnos csak addig jutottam, hogy konkrétan az egyik feltétel az a 60 nm-es lakás és az 25 millióért nagyon nehezen található, B szerint viszont 25 millióért már azért lehet találni lakást – azután megszólalt a telefon és B elment.
Az jutott eszembe a kis eszmecserénket lefolytatva, hogy valószínűleg az, aki nem foglalkozik ezzel a témával komolyabban, az csak annyit lát, hogy van egy ilyen hitel. 25 millióért egy 60 nm-es lakást azért lehet találni, viszont az ember általában nem bárhová költözne, hanem mondjuk kiszemel magának pár kerületet és azokban nézelődik. És ez még csak az az eset, hogy valaki megkapja a 25 milliót – ami valljuk be, nem is biztos annyira, merthogy feltételek vannak.
Én egy 60 nm-es lakást szeretnék minimum, aminek van lehetőség szerint 3 szobája. Nekem konkrét kerület és azon belül is elhelyezkedés van a szemem előtt. Itt azonban 57 nm-esek a lakások, amiket főként kapni lehet – ez azt jelenti, hogy ha én be is vállalom a 3 gyereket, egy ilyen lakásra nem kapnám meg a 2,2 és 15 millió forintot. Oh, igen. Azt szeretik elfelejteni az emberek, hogy használt lakásra nincsen 10+15 millió forint, ott maximum 2,75+15 millió forinttal száll be az állam a kitűzött lakáscélba.
De ezt még esetleg meg is érthetnék a kolléganőim, de ebben sem vagyok biztos. De a legfontosabb kérdés, amit ők soha nem tesznek fel maguknak, mivel maga a téma nem az életük része: mégis hogyan fizeti vissza az ember azt a rengeteg hitelt? Csak egy példa, ha felvesszük a 10 milliót (Babaváró támogatás, törlesztője maximum 50 ezer forint lehet), illetve használt lakásra a 10 millió+1430000 forintot (mert használt lakás vásárlás esetén csak 2 gyereket lehet előre beígérni!) akkor lesz elvileg 21430000 forintunk – ez mondjuk pont nem elég, hogy vegyél egy 60 nm-es lakást, de ez már édesmindegy, mivelhogy ezeket a hiteleket vissza is kell fizetni.
Itt most megjegyzem, hogy felvettük – minket sem került el a sok-sok hitel, de másképp nem is jutottunk volna lakáshoz, mivel annyira felverték ezek az ingatlanárakat. Ti vennétek vagy vettetek fel hitelt?
Találkozunk legközelebb!
Stella
Na jó, erre a témára én nagyon tudok ugrani. Kiváltképp most, mikor egy év alatt kétszer is költözök.
VálaszTörlésDe amúgy mi a rohadt köze van ahhoz, hogy miért nem veszel hitelt?
A covid óta az ingatlanárak baromira elszabadultak, kiváltképpen Pesten. A lakások zöme két részre csoportosul, vannak a most épültek, amik kegyetlen drágák (de nem kell felújítani, az energiatakarékosságuk tök jó) és vannak, amik régen épültek (20-30+ éve...)(btw Pesten szerintem 25 millióért nincs 60 nm-es lakás (mármint olyan, amibe be is mer az ember költözni környék, állapot vagy akármi miatt), azok kevésbé drágák, de hát a felújításra több milliót kéne beáldozni (azzal sem lesz olyan, mint akarod, mert kényszermegoldások sokaságával találkozol, emellett az építőipar basszus nagyon drága).
Pest megyén kívül jobb az ár helyzet (de azért ne essünk túlzásba, a meredeken inflálódó forint elhozta azt, hogy minden drága, de a fizetések nem érik utol a változást), ugye a lakhatás nagyban függ attól ki hol dolgozik, mihez akar közel lenni.
Én Pest megyei voltam mindig is, most BP-n lakok (balatoni nyaraló eladásából sikerült megvenni, aztán felújítani), de költözni fogok, mert örököltem lakást -- ez a szerencse. Nem tudnék most, de még jó sok ideig összeszedni egy lakásra valót. Nálunk volt a családban fundamenta 10 évre kötve, hát azzal is kitörölhettük a seggünket, mert 10 év alatt annyit romlott a forint, hogy az a pénz a felújítás egy részét takarta csak a Bp-i lakásban és annyi. Nálam szerencse volt, hogy nem mentem albérletbe, mert az a másik rablás, hogy csak fizetsz, fizetsz, fizetsz rá folyamatosan, de nem olyan, mint egy hitel, hogy a végén akkor valami a tiéd is lesz....
Hitelt amúgy nem vennék fel, míg lehet. Öröklés alapján most így nem kell szerencsére, a lakás három szobás, úgyhogy gyerekig is lehet benne élni, aztán meglátjuk. Egyszer gazdálkodj okosban vettem fel hitelt, és azzal úgy megszívtam :'D
Na most a Babaváróval a nagy problémám, hogy itt vagyok 26 évesen, pár hónapja végeztem az utolsó képzésemmel, most léptem az életbe, hát nem tudom, hogy 29 éves korig akarok-e gyereket - most kéne karriert építeni, egyáltalán tapasztalatot szerzeni (mert gyerek után röpke 2-3 évvel a CV-ben vicces lenne :'D ), utazni, élni egy picit, ilyesmik. Annyira eltolultak időben az életszakaszok... kiváltképp az egyetemistáknak, akik 5-6 (plusz ha csúsznak) évet töltenek az egyetemen, hogy a 29 irreális.
Végezetül a CSOK, amiből a szimpla csak kis településre oké és csak egylakásos lakóépületre, a plusz mindenhol, de akkor gyereket is vállalni kell, és ne legyen a feleség már 40 év fölötti, jah és a TB-nek folyamatosnak kell lennie, annyi megkötés, hogy nem is tudom... Úgyhogy nem mondanám, hogy a mai fiataloknak jobb. Teljesen átalakult a világ, szerintem nincs olyan, hogy jobb, csak másabb.
Na sorry a litániáért :(
Imádom, hogy írtál és ennyit ráadásul :D
TörlésAmikor írtam ezt a bejegyzést még a régi CSOK volt, de az sem volt sokkal jobb, mint a mostani.
Az a helyzet, hogy hitelt felvenni mi sem akartunk, de végül lett Babavárónk, CSOK-unk (régi még) és lakáshitelünk is, ha már lúd legyen kövér alapon. Nekünk nem volt kilátásban lakás máshogy és az albérletből menni szerettünk volna. (Szerencsére mi kedvezményes baráti albérletben laktunk, szóval nem volt "akkora" pénzkidobás.)
Esetünkben az örökölt lakás eladásából származó összeg arra lesz beforgatva, hogy megpróbáljunk megszabadulni a CSOK-tól. A lakáshitelhez van megtakarításunk így, ha minden igaz ezt ki tudjuk majd fizetni abból (a fennmaradó részét). A Babaváró nagyon úgy néz ki eddig, hogy szívás lesz, mert nem nagyon akar jönni a baba és 30 éves korom előtt kéne egy, hogy ne legyen magasabb a törlesztőm.
Anno mindenkitől azt hallottam, hogy nehogy felvegyek hitelt, mert az a világvége. Aztán, amikor döntöttünk, hogy irány a saját lakás, akkor hirtelen elfogyott az ellenkezés.
Örülök, hogy neked sikerült lakáshoz jutni hitel nélkül, annak nem, hogy szomorú okból. (OFF: megragadom a lényeget, balatoni nyaralótok északi vagy déli parton volt?) Nagyon sokat tud jelenteni, ha nem kell törlesztőrészletre gondolni és marad a kasszában elég pénz. És teljesen egyetértek: az egyetemek és a karrierépítés igenis fontos a nők életében is, akik így nem biztos, hogy gyermeket vállalnak 30 éves korukig (arról nem is beszélve, hogy mivan, ha nem jön könnyen az a baba).
Nincs miért sorry-zni, örülök, hogy írtál :)
Uha :( jó sok hitel.
Törlésez a másik a babaváróval kapcsolatban, hogy vagy összejön, vagy nem a gyerek. Nálam édesanyámnál 7 évre sikerült lombikkal, nincsenek nagy álmaim, hogy nekem miért sikerülne hamar D: persze, ki tudja min múlik, de akkor is...
Igen, szerencsés eset, mi is gondoltuk eladni a lakást, mert lokáció szempontjából nem teljesen kényelmes, kellene nekem egy jogsi+kocsi :/ de pont úgy jött ki, hogy még 5 évig nem lehet eladni. Úgyhogy így megmaradt, csak masszívan fel kell újítani, idén egyelőre csak a fürdő-wc-re van pénzünk, két év múlvára lesz a lakás többi részére remélhetőleg.
Déli parton, Siófoktól nem messze.
amúgy ez jó téma, sokat lehet róla beszélgetni :D
Na érdekes volt olvasni a gondolataidat úgy, hogy nekem hitelekkel és állami támogatásokkal kapcsolatos munkám van (CSOK-ra és kamattámogatott hitelekre specializálódva, kivéve Babaváró).
VálaszTörlésTöbbnyire egyetértek azokkal amiket Abeth-tel dumálgattatok. Meg hogy én itt vagyok 24 évesen szingli lányként és nem tudom, hogy az elkövetkezendő években hogy fogok lenni a gyerekkérdéssel, hol fogok tartani a karrieremben, én magam mentálisan és élethelyzetileg hova jutok el vagy egyáltalán lesz-e olyan párkapcsolatom, akivel családot lehetne alapítani.
Én is úgy vagyok, hogy addig amíg lehet, addig nem vennék fel se hitelt, se támogatást. Nekem is az a bajom, hogy bár a babaváró, a CSOK és a kamattámogatott hitel (OTK) elsőre kedvezőnek tűnik az átlagember számára, de mindegyik gyerekszámhoz kötött. Sokan úgy voltak, hogy a CSOK-ot és a kapcsolódó hitel kamattámogatását nem kell visszafizetni (most nem a CSOK Pluszra gondolok, hanem a 16/2016 és 17/2016-os korm. rendelet szerintiekre és az annál régebbiekre), ha határidőben megszületik az összes szerződésben szereplő gyermek és legalább az egyik szülő a gyerekkel 10 évig az ingatlanban lakik (addig terheli az ingatlant a Magyar Államra bejegyzett jelzálogjog+ETT és a támogatottakat a bentlakási kötelezettség), de ez több helyen is elcsúszhat. Legtöbbször a gyermekvállalás részen csúszik el a történet (teljesen mindegy hogy egészségügyi okok miatt, válás miatt vagy simán elállás miatt), de akár egy olyan helyzet is okozhat kellemetlenséget, amikor el kell adni az ingatlant a 10 év letelte előtt.
Amikor pedig a fenti elcsúszások miatt visszafizetésről van szó, akkor kevesen tudják, hogy pontosan mit kell visszafizetniük:
- CSOK: A támogatás visszafizetési indoktól és gyerekszámtól függő része + folyósítástól/folyósításoktól számított Ptk. kamat.
- kamattámogatott hitel: Ugye végtörleszteni kell a kölcsön részét. Illetve ezen felül a törlesztéseknél lehívott kamattámogatások és a lehívás napjaitól számított Ptk. kamatot is vissza kell fizetni jogosulatlanság esetén. Ez kb. annyit jelent, hogy ha jogosulatlan vagy a kamattámogatásra, akkor a kamattámogatott hiteled visszamenőlegesen is visszafokozzák piaci kamatozású hitelre.
Munkám során nagyon sok élethelyzettel találkoztam, ami miatt vissza kellett fizetni ezeket a támogatásokat vagy az ügyfélnek SOS tehermentesítenie kellett az ingatlanát, így én ezért is gondolnám meg kétszer, hogy élnék-e ezekkel a lehetőségekkel.
De szuper, hogy írtál!
TörlésMi most éppen abban a helyzetben vagyunk, hogy előre ki szeretnénk fizetni a CSOK-ot (támogatást és hitelt is), de egyszerűen a banktól elhajtottak (elég ócska kifogással), így nem tudjuk a "mennyiazannyit", csak tippelünk. Talán a 1 430 000 + 10 000 000 Ft kifizetése nem lesz több, mint 25 millió, mert csak akkor tudjuk kifizetni (előre visszafizetnénk nem büntiből, úgy tudom, akkor valamit nem húznak rá az emberre). Nálunk egy nagyon rossz döntés volt felvenni, de ezt akkor még nem tudtuk (történt egy olyan esemény életünkben, ami kicsit hazavágott minket), bár még mindig cél a baba (de már inkább ikerformában jöjjenek).
Nagyon köszönöm, hogy írtál a másik oldalról. És teljesen érthető, hogy te sem szeretnéd felvenni - szerintem nagyon sokan vannak ezzel így, de a kényszerűség nagy úr.