Sziasztok!
El sem hiszem, hogy ezt írom, de emberek, tavasz van! Bizony, úgyhogy itt az ideje kicsit átgondolni, mi is történt télen. Voltam valamerre? Csináltam bármi értelmeset? Sikerült úgy alakítanom a szezont, ahogy szerettem volna?
Minderre kicsit részletesebben a bejegyzés további részében kaphattok választ. Annyit elárulok így előre, hogy nem gondoltam volna, ennyire jól és egyben rosszul indul az év. A telem is tele volt ellentmondással, ahogyan az életem jelenleg – egy részéről olvashattatok is már.
101 dolog 1001 napon belül
Tavaly májusban közzétettem a kihívás bejegyzését, amit ITT elérhettek. Úgy gondoltam, hogy igyekszem összegyűjteni, mik azok, amiket adott évszakban sikerült megvalósítanom. Az egyes számok azt jelölik, hogy melyik pontról van szó. Végül úgy döntöttem, hogy nem csak a teljes sikereket könyvelem ide le, hanem azokat a pontokat is megemlítem, amikben értem el haladást.
- 25. Feldíszítettük az ablakokat, amiről a bejegyzésben láthattok képet.
- 49. Haladtam könyvek terén is megállíthatatlanul: Colleen Hoover: It Starts With Us – Velünk kezdődik, Agatha Christie: Adventi krimik, Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla, Laurell K. Hamilton: Isteni vétkek, Janikovszky Éva: Égigérő fű, Laurell K. Hamilton: Borzongató fény, Waltner Magdi: Tukorfalat Kettő, Elena Ferrante: Nő a sötétben, Maggie Stiefvater: Sinner – A bűnös, Stan Lee – Roy Thomas – Dennis O'Neil: Doktor Strange: Névtelen földön, időtlen időben, Stan Lee: Fantasztikus Négyes: Galactus eljövetele, Stan Lee: Fantasztikus Négyes: Végítélet, Stan Lee: A csodálatos Pókember: Pókember nincs többé!, Stan Lee – Archie Goodwin: A legyőzhetetlen Vasember: Dráma és diadal
- 51. Befejeztem néhány régen megkezdett könyvsorozatot is: Mercy Falls farkasai, Merry Gentry, Tukorfalat, Velünk véget ér
- 91. 2023-ban úgy döntöttem, hogy felnőtt fejjel is élvezni fogom a karácsonyt és az adventi időszakot, erre bátorítottam a férjemet is, illetve a kollégáimat is. Volt mini karácsonyfám az asztalomon az irodában, sőt még két fényfüzérem is. A pulcsim elmaradhatatlan kellék volt, ahogyan a csörgős hajráfom is. És egész adventi időszakban ettük a szaloncukrot.
Személyes
Lássuk csak, mik is történtek velem ebben az évszakban.
December
Nos, nézzük csak. Először is a kolléganőimmel (egyet kivéve) szinte semennyit sem beszéltem, csak, ha a munka úgy kívánta – látni viszont szinte egyáltalán nem láttam őket. Ez egy nagyon nehéz időszaknak kezdődött, de a karácsonyi pulcsi és a karácsonyi minden elég erőt adott ahhoz, hogy ne foglalkozzak ezzel.
Elmentem egy három napos tanfolyamra, igaz online, ami a CSS és HTML alapokról szólt – igazából a munkahelyen kötelező volt jelentkezni legalább egy tanfolyamra és én olyat választottam, aminél nem kellett sokat gondolkoznom. Nagyon vártam ugyanakkor a tanfolyamot, mert a legális lógás mellett, bíztam abban, hogy tanulok valami újat. Nos, újat nem sokat láttam (bár volt valami, ami nagyon tetszett és habár ismertem már, sokkal egyszerűbb megközelítésben láttam, mint eddig) és minden nap elmélettel kezdtünk, amit szinte átaludtam, de a tanfolyam nem volt rossz, sőt! Az oktató nagyon kedves volt és figyelmes, az ezredik hülye kérdésre, amit feltettek olyan nyugodtan válaszolt, hogy csodáltam érte – én a fejemet fogtam néha és nem azért, mert ne lehetne valakinek kérdése, hanem azért, mert szoftvertesztelők alapokat nem tudtak (pl. hogyan kell telepíteni egy programot).
A tanfolyam alatt megtudtam egy kollégámtól, hogy átkerülök egy másik csoportba, aztán a akrácsonyi partin a kisfőnök ezt meg is erősítette – azután odamentem a nagyhoz és rákérdeztem. De erről bővebben egy másik bejegyzésben olvashattok, a kiakadósban.
Voltam néhány adventi vásárban és a két ünnep között még a Trófeába is elmentünk, ahogy szoktuk – ez nem nagyzolás, szimplán a két ünnep között szeretjük megünnepelni az év végét. Most decemberben csatlakoztak hozzánk Katiék is, aminek nagyon örültem.
Karácsony előtt egy héttel benyeltem valami vírust (megoszlanak a vélemények az influenza és a covid között), ami olyan szinten leterített esténként, hogy azt hittem, vége az évnek. Konkrétan mikor a férjem elkezdett köhögni (addig én nem köhögtem) és én is utánoztam, volt olyan, hogy azt hittem, megfulladok. A Libexin nevű csodaszer segített, de azért volt olyan, hogy tényleg pánikrohamom volt.
Ezidőtájt műtötték a nagymamámat (mozgalmas év volt nagymamák szempontjából… az egyikük elhunyt, a másikuknak meg műtétje volt) így félő volt, hogy nem lesz semmi a karácsonyozásból – a műtét jól sikerült, csak mindenki betegeskedett és egy frissen műtött embernek nem kellett volna semmit átadni. Végül 24-én nem találkoztunk a családdal, de mivel a covid tesztünk negatív lett, így utána már teljes gőzzel belevetettük magunkat. Nem volt rossz, de azért elég szomorú voltam, hogy nem lett olyan a karácsony, mint szerettem volna.
Szilveszterkor úgy döntöttünk, hogy itthon leszünk, de a Trófeás nap (amikor amúgy még a Luminára is elmentünk) után Katiék megkérdezték, hogy mennyire kőbevésett az, hogy mi nem mozdulunk ki. Mivel egy társasozós partinak nem tudunk nemet mondani, így átmentünk hozzájuk és ott is aludtunk – volt babázás, társasozás és nagyon sok beszélgetés, nevetés.
Január
Január eljövetelével mázsás súly nehezedett a szívemre, mert január 4-én, amikor Mamának lett volna a szülinapja, a főnököm behívott, hogy akkor én aznaptól másik csoportban vagyok. Az a nap nagyon rossz volt és azt hittem, olyan lesz a többi is, de szerencsére nem úgy alakult.
Voltam alakformáló szalonban kipróbálni egy kezelést, ami anyának nagyon tetszett és végig is csinált egy kúrát belőle (lement neki 6 kg). Elgondolkoztam rajta, hogy spórolok kicsit és elmegyek én is egy kúrára, amiről írok nektek – mert, ha csak annyit is érek el vele, hogy én magam jobban érezzem magam a bőrömben, már megéri.
A szülinapomat együtt töltöttem a férjemmel és Katiékkal – fantasztikus nap volt, habár semmi extra nem történt. Mondjuk az étteremben bunkók voltak és aztán letagadták, de ha nekik így jó, hát lelkük rajta.
Február
Nem gondoltam volna, hogy majd pont a február lesz az a hónap, amire, ha visszagondolok a legeseménydúsabb jelző fog eszembe jutni először. Például a kisfőnökkel elkezdtünk egészen emberi kapcsolatot kialakítani – a rettegés érzésem csökkent szimpla félelemre. Az mondjuk még mindig tény, hogy az új csoportomban a segítségkérés és a betanítás nem létező fogalmak (tisztelet a kivételnek). Hozzátartozik még a munkahely-témakörhöz, hogy egyszerűen eluralkodott rajtam egy „leszarom” és „minek sietni, úgyse érdekel soha senkit semmi” attitűd, ami nem teljes – még mindig megcsinálom a munkám, ha bejött valami, aztán énidőzöm.
Elmentem moziba, méghozzá elég sokszor és habár erről van egy külön bejegyzés is (ott le is írtam, miket néztem meg), itt is megemlítem, hogy ráfüggtem az Argylle filmre. Konkrétan olyan nekem, mint a Twilight: bármikor képes vagyok megnézni/elolvasni és fel tudom idézni, hogy mennyire imádom, ráadásul kívülről tudok szövegeket.
Még írni is elkezdtem ebben a hónapban, ami nagyon váratlanul jött, de egyáltalán nem bánom. Igazság szerint most is azért ültem a géphez, hogy folytassam az írást, de tudjátok, hogy van ez… eszembe jutottak a „mindjárt ki kell tennem, de még meg sem írtam” bejegyzések. Ha jól számoltam jelen pillanatban kettő ilyen van, a harmadikat meg már megírtam, csak frissítgetnem kell.
Terveim voltak:
- ✓ Fogjuk rá, elmentünk, bár nem abban az értelemben, ahogy én azt gondoltam volna. Az egyik adventi vásárban ittam forrócsokit. Kár, hogy nem az Ahoyba mentünk el, ott legalább finom lett volna.
- ✓ Ez teljes mértékben sikerült, mivel elmentünk a Vörösmarty térre, a Bazilikához és a Szentlélek térre is. Ez volt az első szezon, amikor a helyire nem mentünk ki, mert lebetegedtünk amikorra terveztük.
- Habár a karácsonyi vásárokon sétálgattunk és volt még egy-két esemény, amin szó szerint lejártuk a lábunkat, azért mégse sétáltunk annyit, mint szerettem volna – szigorú leszek és azt mondom, ez most nem sikerült.
- ✓ Elmentem és a várakozásaimmal ellentétben egészen jól éreztem magam.
- ✓ Ez egy nagyon jó újítás volt 2022-ben a munkahelyemen, sok helyen nincs lehetőség a születésnapot kivenni szabadságnak extra szabival, de ez nálunk nem okoz gondot. Idén pedig végre kivettem azon a konkrét napon (és az azt követő két napot is).
- Megint szigorú leszek, mert nem volt teljesen meg a mérlegelés. Az a helyzet, hogy egy depresszív időszak sosem tud teljes mértékben a tervezésekről szólni, mert minden nagyon negatív.
- ✓ Készítettem és úgy hozta az élet, hogy most ideiglenesen nincs Férjnek HO-ja, így egyedül készíthettem el. Szétcsúszott az egész, de az íze nagyon finom volt: Nutellás sajttorta brownie alappal.
- Mit is mondhatnék? Nem tudtunk egyszerűen időt szakítani rá, ami egyfelől szomorúvá tesz, ugyanakkor meg amiket helyette csináltunk, az is jó volt.
A 8 pontból 5 sikerült, ami a felénél több és két esetben nagyon szigorúan nézve nem sikerült csak. Szerintem nagyon jó arány és nem veszítettem azokkal, amiket nem sikerült teljesíteni.
Blogos
Habár eleinte nagyon úgy nézett ki, hogy január és még február sem lesz a blog szempontjából húzós hónap, de köszönhetően a réges-régen megírt bejegyzéseknek, a munkahelyi kiakadásomnak és az új rovatnak (Top 5 Wednesday) így is sikerült kirakni jó pár bejegyzést.
Decemberben majdnem sikerült minden adventi napra a tervezett bejegyzést hozni, de végül megcsúsztam a betegség miatt. Ezeket terveim szerint ettől függetlenül megírom és idén kirakom, bár idén egészen más adventi sorozatot terveztem hozni.
Január és február pedig 14-12 bejegyzéssel zárult, ami hihetetlen számomra. Jó, tény, ami tény a T5W nem egy megerőltető dolog, ami magát a bekegyzést illeti – néha örülök, hogy van időm gondolkozni a válaszaimon, mert azért vannak olyanok, amiknél legszíveseben ismételgetném magam, pedig megfogadtam, hogy igyekszem változatos lenni.
Könyves
Nos, örömmel jelentem, hogy a havi 2 könyv tervem sikeresen halad előre olyan mértékben, hogy ez az alacsony szám nem feszélyez és sikerült magasan túlszárnyalnom, na nem rögtön. Azt kell, mondjam, a tavalyi évhez képest idén sokkal több hangulatom volt télen olvasni, mint amire számítottam.
Decemberben két könyvet olvastam és ezek közül az egyik az Adventi krimik volt, ami egy olyan tipikus karácsonyi választás volt – ezt írtam a terveknél is, hogy mindenképpen szeretném kiolvasni. De előtte még jött az It Starts With Us – Velünk kezdődik, mivel az írónő minden könyvével sikeresen segít átlendülni mindenféle olvasási válságon.
Januárban úgy döntöttem, külön bejegyzésben említem meg az olvasásaimat és filmnézéseimet, így azokat külön bejegyzésben tudjátok megtekinteni – elöljáróban annyit, hogy sikerült igazán sokat olvasnom, és még annál is többet fimeznem.
Írós
Nem terveztem írni és mégis úgy alakult, hogy egy februári péntek délután leültem a gép elé és elkezdtem pötyögni. Nem tudom, mi volt az, ami miatt nekikezdtem, de az biztos, hogy elindult bennem egy „Én ezt most megírom végre” érzés és folytattam a Farkasnyár című Alkonyat-fanfictionom. Ezt még 2019-ben kezdtem el, aztán 2023-ban belenyúltam, de csak, mert idén szerettem volna feltenni a fejezeteket (és jön is, kemény 10 fejezet, mert akkor annyi volt kész), szóval érdemi írás nem történt.
Tervezetten 23 fejezet és kész van belőle 16, ami nem is rossz arány. Terveim közt szerepel, hogy mielőtt még elkezdődne a fejezetek felrakása, megírom végre az információs bejegyzést arról, hogy miért is Spirit-Twilight fanfiction a besorolása – bár tartom magam ahhoz, hogy érdemes elolvasni, ha valaki e-könyvben szeretné, írjon.
Máshoz nem nyúltam és terveim szerint Kincsőhöz addig nem is fogok, amíg a Farkasnyár maradék fejezeteit meg nem írom, mert annyira más a kettő, hogy nem tudnék a két témában annyira jól oda-vissza ugrálni. De idén azzal is biztos fogok foglalkozni.
Nektek milyen volt a tél? Kiélveztétek a karácsonyi napoakt? Van valami, amit mindig télen csináltok? Voltak változások az életetekben? Szerintetek a fanfictionök, amiket e-könyvként olvastok mondjuk, azok beleszámítanak könyvként az ovlasmányokba?
Találkozunk a legközelebb!
Stella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést. Ha írsz kommentet annak még jobban örülök. Ne feledd, hogy véleményedet félkövér és dőlt betűtípussal tudod formázni, illetve linkeket is betehettek - a szokásos módon.