Janikovszky Éva: Égigérő fű

Sziasztok!

Ez egy ilyen hibrid bejegyzés lesz, mert a PárosKönyvesKihívás keretén belül ez volt a kötelező olvasmányom, így kitöltöttem azt a tíz kérdésből álló értékelést is, illetve írtam kicsit szabadabban is a könyvről – ezért lehetnek átfedések, de ez bízom benne, senkit sem fog zavarni.

 

A könyvről

Abban a régi házban, ahol recsegő falépcső vezet az emeletre és a lépcsőforduló színes üvegablaka alatt oroszlános pad áll, a betoppanó idegen vendég óhatatlanul titkok után szimatol. Különösen akkor, ha az illető betoppanó vendég Misu, aki amúgy is gyűjti a titkokat. Csuda dolgok történnek a régi házban, és a titkok között nagy szerepe van százhuszonegy szalmaszálnak, amellyel csak félig lehet málnaszörpöt kiszívni, a málnaszörpöt, amit pedig felnőttek és gyerekek is egyaránt szeretnek. Janikovszky Évát nem kell a mai gyerekeknek bemutatni, mindannyian jól ismerik írásait. Réber László humoros figurái ebben a könyvben is még inkább kiemeli a groteszk ábrázolás mögé rejtett szeretetet.

 

Kiadó: Móra | Megjelenés: 2003 | Eredeti cím: -

Olvass bele: x | Moly-olvasás

 

 

Én és a könyv

Idén a fejembe vettem, hogy erős januári kezdést szeretnék olvasás terén magamnak tudni, ami azt is jelentette, hogy mikor kiolvastam az év második könyvét, a PárosKönyvesKihíváson kötelezőként választott könyvét vettem a kezembe, mert egy gyors olvasmányt szerettem volna. Nem bántam meg egyáltalán, habár már kinőttem a gyerekkönyvekből, azért meg tudott mosolyogtatni.

Az egész történet egy titokról szól, amibe a főszereplő kisfiú belecsöppen – ez később kiegészül még egy titokkal. Érdekes volt az egészben az, hogy el tudtam képzelni, a gyerekeim olvassák és ők is élvezik, igaz, másképp fognának fel dolgokat. Tipikusan olyan könyv ez, ami mindenkinek érdekes és ahogy egyre idősebb leszel úgy érted meg kicsit jobban.

A kezdeti titok már akkor is ott lebeg a levegőben, amikor elkezdjük olvasni és szépen lassan bontakozik ki, míg a végén lehull a lepel róla. De a történet folyamán kialakul egy második titok is, ami még az elsőnél is jobb. Nagyon tetszett az, hogy segíteni szerettek volna Kamilla kisasszonynak és tetszett a terv, amit kitaláltak és, hogy így megismerkedtünk Bertamamával és a világ legfurcsább szívószál esetével is találkozhatunk, mert málnaszörpöt csak szalmaszállal jó inni.

A szereplők esetében érdekes volt a különböző korosztályokat látni – az egészen fiataltól az idősekig. Kamilla kisasszonyt nem kedveltem az elején, vagyis, inkább úgy fogalmaznék, hogy zavart, hogy annyira búskomor. Poldiék, Dezső bácsi és a többiek olyan kis közösséget alkotnak, ami igazán irigylésre méltó – az emberek nem fordulnak el a másiktól, sőt alkotnak valamit együtt.

Olvastam volna még egy kicsit tovább, hiszen a szereplők élete nem állt meg a könyv végénél – nagyon kíváncsi lennék például Kamilla kisasszony és Brenner Oszkár, a szenesember kapcsolatára. Így is kellemes lezárást kapott és minden a helyére került – Poldi bácsi gáláns tette szerintem a legmeglepőbb és egyben a legszebb volt.

Szerintem ez a könyv való kicsiknek és nagyoknak, mert minden korosztálynak érdekes lehet. Én felnőttként olvastam és így láttam benne olyan dolgokat, amiket a gyerekek nem látnak – gyereknyelven íródott egy-két rész, mégis, felnőttként pontosan tudja mindenki, mi áll a háttérben.

PárosKönyvesKihívás kérdések

1. Elolvastad volna a könyvet önszántadból?

Minden bizonnyal, hiszen az én könyvem és ráadásul olyan rövidke kis gyerekmese, ami jó kikapcsolódásnak tűnt.

 

2. Mi volt az első gondolatod a könyvet látva, fülszöveget elolvasva?

„Csak az a szép zöld gyep”. A filmet láttam sokszor, mert apukámék szeretik és ezt a mondatot szerintem mindenki ismeri, még ha nem is tudja, honnan.

 

3. Mi a véleményed a könyvről olvasás után?

Aranyos kis semmiség volt, ami mégis rendelkezett tartalommal és kalanddal. Tetszett az, ahogy a felnőttek és gyerekek is olyan vidámak és összetartók voltak.

 

4. Lett-e kedvenc szereplőd? Ha igen, miért ő lett az? Ha nem, miért nem lett?

Bertamamát mondanám, mert habár nagyon mellékszereplő volt, de azért kellett ő ehhez az egészhez, hogy a második titok is tökéletes legyen.

 

5. Volt-e olyan szereplő, akitől a hideg futkosott a hátadon, annyira nem bírtál?

Nem volt, bár Kamilla kisasszonyt eleinte nem kedveltem.

 

6. Melyik szereplőről olvasnál bővebben és miért?

Bővebben senkiről, de szívesen olvasnék arról, hogy Misu felnőtt fejjel visszalátogat.

 

7. Volt-e kedvenc jeleneted? És legkevésbé tetsző?

Az egész történet nagyon aranyos volt, így nincs sem kedvenc, sem nem tetsző jelenetem. Voltak persze olyanok, amiknél vártam, hogy haladjunk, de azok is szükségesek voltak.

 

8. Elolvasnád a folytatásait a sorozatnak?

Fentebb írtam, hogy Misut megnézném felnőttként, így, ha lenne, akkor elolvasnám.

 

9. Mi a véleményed a szöveggondozásról?

Nem volt vele különösebb problémám. Nem figyeltem fel nagyobb helyesírási hibára és a betűméret is jó volt.

 

10. Hogy tetszik a borító?

Tetszik is meg nem is. Egyfelől egy gyerekkönyvnek tökéletes, és tetszik, hogy Janikovszky könyvei anno egységes kiadást kaptak. Viszont nekem valahogy túlzsúfolt – történetben jó volt ennyi arcot látni, borítón kevésbé.

Ti olvastátok már ezt a könyvet? Janikovszkytól olvastatok már? Szoktatok komfortzónán kívül olvasni?

 

Találkozunk legközelebb!

Stella