Heteira: Tündéralku | Borítóleleplezés

Sziasztok!

Egy újabb borítóleleplezéshez érkeztünk – így év vége felé azért ez nem meglepő, hiszen közeleg a karácsony és ez egy jó időpont minél több könyvet megjelentetni, elvégre egy könyvmolynak nincs is szebb ajándék, mint a könyv.

Nekem nagyon tetszik a borító, mondjuk mindenért odavagyok, amin farkas szerepel. A színek is nagyon szépek, még ha komorak is, egyszerűen olyan érzésem van, mint azoknál a kaparós képkészítőknél – amin a csíkokat le kell kaparni és akkor fényes körvonalas kép lesz a fekete alapon.

Ami nekem kicsit hiányzik erről a borítótól az a tündérek megjelenése – mondjuk még az is lehet, hogy a történetből kiderülnek olyan részek, amik a borítón is megjelennek. A levelektől nekem eléggé őszi érzésem van, ami egyáltalán nem baj – illetve valahogy a levelekről szoktak asszociálni tündérekre, lehet itt is ez történt.

 

Fülszöveg

A tündér alkukra éhes, a farkas tündérekre – beteljesülhet a szerelmük?

Delvin a tizennyolcadik születésnapján szembesül azzal, hogy tündérereje van. Az első sokk után egy új világ tárul fel előtte: képtelen hazug szavakat kimondani, de cserébe képes varázsolni, és alkut kötni az emberekkel, azaz bűbájjal segíteni őket, ha megfizetik az árát.

Minden csodás lehetne, csak éppen a férfi, akire régóta vágyik, ódzkodik a tündérektől…

Rikke farkas alakváltó, aki egyszer már megégette magát, amikor alkut kötött egy tündérrel. Titkon jó ideje vonzza Delvin, várja az első átalakulását, a nagykorúságát, hátha a fiú oldja végre a magányát. Azonban kiderül, hogy Delvin is tündér.

Vajon a vonzalom erősebb, mint a félelem? És ha ad egy esélyt a fiatal tündérnek, ő nem fog visszaélni a bizalmával?

Delvin és Rikke akarja egymást. De csak akkor tudják megadni a másiknak a boldogságot, ha megértik saját magukat, beismerik a vágyaikat és megtörnek egy múltbéli, kegyetlen alkut.

Meg lehet bocsátani a hibákat? Létezik új esély? A szerelem mindent legyőz?

Heteira humorral átszőtt, érzelmekkel teli, érzéki fantasy regénye gyönyörű történet szerelemről, bizalomról és kitartásról.

Lépj be egy új világba, és hagyd, hogy elvarázsoljon ez a szenvedélyes történet!

 

TEDD KÍVÁNSÁG ÉS/VAGY VÁRÓLISTÁRA! | JEGYEZD ELŐ A KÖNYVET!

 

A szerzőről

Róbert Katalin egyetemista korában hosszú szünet után talált rá újra az írás örömére – mégpedig a fanfictionöknek köszönhetően. A Heteira nevet akkor alkotta meg, amikor szeretett volna a korábbi műveinél merészebb, pikánsabb, vérpezsdítőbb történeteket írni.

Egy Heteira-kötet garancia a könnyed humorra és az erős érzelmekre, hat az érzékekre, őszinte, mai és még ha fantasy is, van benne valami emberi és elzsongító. Mindig megjelenik benne a szeretet, figyelem, empátia és megértés ereje.

A szerzőtől további vérfarkasos történeteket találhatók A hold vonzása című kötetben.

A szerző többi regénye Róbert Katalin néven olvasható.

https://www.facebook.com/robert.katalin.iro

https://www.instagram.com/robert.katalin/

https://linktr.ee/RobertKatalin

 

Exkluzív

– Lehetnél te is a mentorom.

– Nem mennél velem sokra.

– Már nézni is jó téged – vágta rá Delvin. Rikke lehunyta a szemét. És már kezdett olyan vörös lenni, hogy Delvinben felmerült, ez nem káros-e az egészségére.

 

– Miért nincsenek önsegítő könyvek a tündéreknek? – kérdezte Linneától. – Tudja, ami a farkasoknak alap, vagy amit egy friss medve-másalakú megvehet magának.

– Mert ha mások írják rólunk, nem lesz igaz, ha mi írjuk magunkról, túl igaz lesz – felelt a nő.

 

– Késtél – mordult, amikor Delvin odaért elé. Azt nem tehette hozzá, hogy „és túl jól nézel ki”.

– Távoli helyet választottál.

– Nem tűröm a késést.

– Nem szereted, talán. Tűrni elég jól tűröd, úgy látom – szemtelenkedett a kölyök.

 

– Azt kell figyelned, hogy ők mire vágynak, és abból kell alkut kanyarítanod – mondta Linnea. – Mindenki tudja, hogy a tündérek lételeme az alku, mégis minden egyes alku úgy köttetik meg, hogy a másik fél akarja mindennél jobban.

– Miért?

– Mert ráveszed.

 

– Egyetlen másmilyen másalakúnak se lenne szabad eljönni velünk ilyenkor.

– Miért? Kisnyuszikat áldoztok a természetanyának?

Rikke a tündér elé lépett.

– Nem vagy vicces… – sziszegte.

– Sokan állítják, hogy igenis jó a humorom. De nyitott vagyok a kritikára.

 

– Utáltam magamban a tündért – szólalt meg Delvin halkan. – Féltem attól, hogy mit jelent. És nem te voltál az egyetlen, aki azóta a fejemhez vágta, hogy eddig is ilyen voltam, gondolkodás nélkül kimondtam dolgokat, de mégis… A te szavaid segítettek, hogy elinduljak az úton.

Nektek hogy tetszik a borító? Érdekel a történet? Szoktatok magyar szerzőtől olvasni? Olvastatok már Róbert Katalintól?

 

Legyetek jók!

Stella L. Brandy