Visszaemlékezés az iskolai évemre | Bloggerjáték 2023.08.

 Sziasztok!

 

A BLOGGERKÖZÖSSÉG - T.A.B -csoport nevezetű csoport – ami azért jött létre, hogy a bloggereket kicsit aktivizálja – kitalálta, hogy létrehoz egy blogger játékot és én úgy gondoltam, hogy szeretnék ebben részt venni. Hogy mi is ez az egész? A linkre kattintva egészen pontosan megkapjátok az információkat.

 

 Augusztus | 2023

 

Mindig is azt mondtam, hogy én inkább dolgozó típus vagyok mintsem tanulós – habár így belegondolva, a délutáni alvás is csak addig volt nyűg, amíg kötelező volt. A koronavírus évében, azaz 2020-ban, lediplomáztam és ezzel lezártam egy korszakot az életemben – mérnökinformatikus lettem. Akkor emlékszem, hogy kevésbé szerettem a vizsgákra gondolni, és ez semmit sem változott, de megvolt a szépsége a tanulós éveknek.

Ha az iskolára gondolok, mindig az jut eszembe, amikor igazán vártam – a nyár végén. Van az az időszak, amikor már annyira a nyár végén járunk, hogy a következő héten már kezdődik az iskola, de azért még mindig élményeket gyűjtünk és megfogadjuk, hogy következő évben nem mindent az utolsó pillanatra hagyunk. Ebben az időszakban van a nagy hajrá az utolsó füzetekért a kifosztott boltokban – ahelyett, hogy várnánk egy hetet és akciósan megvennénk ugyanazokat a füzeteket.

Nem szerettem az iskolát és nem fogok hazudni, szerintem életem egyik legtraumatikusabb időszaka volt az a 13 év, amit a közoktatásban töltöttem. Nem szeretek visszagondolni a teljes egészére, mert főleg a negatív emlékek jutnak eszembe, amik amúgy is kísértenek. A gyerekek kegyetlenek és egy olyan kis deszka, szőke kislánynak, mint amilyen én voltam, ez még rosszabb volt.

Kevés barátom volt és többször fordult elő életemben, hogy valaki akkora riválist látott bennem, hogy egy egész évfolyamot megkértek, hogy ne beszéljenek velem – így azért annyira nem buli az iskola. A tanárok se kedveltek igazán, pedig többségében igyekeztem meghúzni magam és én lenni a csöndes – többeknél ez volt a probléma forrása is.

Vannak ám szép emlékeim is az iskoláról, főleg az osztálykirándulások. Illetve a szerelmek. Bizony, többesszámban. Középiskolában ismerkedtem meg az első barátommal és lettem szerelmes tanárba. Igen, le merem írni: olyan lány vagyok, aki beleszeretett a tanárába. Megjegyzem, ez azért eléggé rányomta a billogot az utolsó három évemre és ekkor a barátomon kívül (ez egy hosszú történet) nem nagyon voltak barátaim.

A középiskolának köszönhetem a férjemet is, mert ott ismertem meg – ő volt a rendszergazda akkoriban, én meg az utolsó évben eléggé jól összemelegedtem vele, bár az is igaz, hogy augusztusig semmi sem történt köztünk többek között, mert jártam valakivel és szerelmes voltam valakibe. Tehát elmondhatom, hogy nem volt azért annyira rossz a suli – legalábbis a befejezése.

Talán az a legnagyobb probléma, hogy sosem voltam az a középpontban levő ember, a középiskolával ez végérvényesen igaz lett. Általános iskola végére egészen belejöttem a szereplésekbe, az iskolai ünnepségeken részt vettem, mint előadó és igazi szerepem volt, én voltam az, aki a nagymonológokat előadta és ezzel könnyeket csalt a felnőttek szemébe. Középiskolában jelentősen hátra szorultam, inkább a zenék vágásában vettem ki a részem aztán mégse én csináltam a szalagavatót, amikor rajtunk volt a sor.

 

Oké, ez egy nagyon negatív poszt lesz így – sebaj. Megosztok veletek egy bejegyzést, amit még 2015 augusztusában írtam, egyetlen BTS bejegyzésem volt az évek során – nagyon szerettem megírni és azóta is imádom a papírószer termékeket. Emlékszem, hogy régen minden blogon megjelent valamilyen témában a suli augusztus végén és vártam, hogy lássam, mások milyen tollat vagy akármit használnak.

Nem szeretem az iskolás éveimre gondolni, valószínűleg nem fogok visszaülni az iskolapadba, mert a vizsgáktól mindig kivoltam. Amit viszont szerettem a sulis években az a szabadságérzet. Mindig volt időm írni és kirakóztam, közben zenét hallgattam. És ehhez kapcsolódóan a kedvencem a nyáriszünet – akkor nem szerettem minden momentumát, de már nagyon hiányzik.

 

Nektek mi jut eszetekbe az iskolás éveitekre gondolva? Ti pozitív emlékekkel gondoltok vissza rá? Írtatok valaha BTS bejegyzést?

 

Legyetek jók!

Stella L. Brandy