Sziasztok!
Kicsit eltűntem, aminek nagyon szomorú
apropója van. Mama június 2-án elhunyt, ami a mai napig eléggé megterhelő –
akartam írni egy bejegyzést róla, de még nem sikerült teljesen összeszednem
magam. Á, nem sírom el magam, ha arra gondolok, hogy többet nem találkozunk,
dehogy. Szóval emiatt esett ki majdnem egy hónap, de most szeretnék nektek
írni mindenféléről.
Még mindig van néhány előre megírt
bejegyzésem, amiket szeretnék kirakni, de nem hiszem, hogy úgy fogom ezt tenni,
ahogyan az első három hónapban – valahogy olyan kényszerem volt, hogy ne tegyek
ki bejegyzéseket, mert egy héten két régi bejegyzést már kiraktam. Szóval lesz
majd régen megírt bejegyzés is, de megnézem, mikor mit fogok kirakni.
metaoptika 2.0 - inspired by Leah és Abeth
Mint bizonyára észrevettétek kicsit
megváltozott a külcsín és belbecs. Ez annak köszönhető, hogy kicsit kódolni
támadt kedvem és tudjátok, mikor az ember belemerül külföldi (jellemzően most
már lengyel) kódos blogokban, akkor nem csak az adott kiegészítőket
nézi, hanem az egész blogot is.
Kifejezetten szerettem mindig is, amikor azokat
a gombokat láttam – főleg, mert olyan rendezett kinézetet kölcsönzött.
Imádtam ezt Leah és Abeth oldalán is – igen, én
tipikusan az vagyok, aki blogok esetében órákat tud eltölteni azzal, hogy
nézegeti a szép oldalakat. Szóval tetszettek és gondoltam, belevágok – max.
semmi sem lesz belőle. De lett.
Kifejezetten hálás vagyok annak, hogy
Abeth és Leah Bloggerfölde aktív lakói, mert így, ha mást nem is, de az
oldalukat nézegetve nem veszítettem el szem elől a célt. Illetve hálás vagyok a
lengyel design oldalaknak is, mert például megtanulhattam azokat a gombokat
megalkotni – és arra is rájöttem, hogy hogyan lehet felváltva a színeket megalkotni.
Azáltal, hogy megtanultam használni a display:
gridet végre emberibb kinézetű lett a naptáram – már értem, Leahnál és
Abethnél miért néz ki normálisan. Ami viszont abszolút Leah érdeme – legalábbis
nála láttam eddig csak és beleszerelmesedtem és vért izzadtam, hogy valami
hasonlót alkossak – az nem más, mint az a vonal, ami pl. az Olvasmányaimnál
a Szempontok szerint alatt látható.
Színskála |
Színek terén maradtam a megszokottnál,
valamiért imádom ezt a színvilágot és eddig még nem jött rám a hoppáré, hogy
megváltoztassam például télen.
Szerintem marad ez a design, a fejléc fog
változni majd kicsit – csak a képek a képkeretekben. Szerettem volna egy olyan
designt, aminek az oldalsávja fix és nehéz szülés után sikerült létrehoznom
ezt. A belbecs még lehet, hogy változik itt-ott, mert nem vagyok teljesen elégedett,
de én mikor voltam az?
Szeretem ezt a designt, szerintem elég
visszafogott és még nőies is – de nem csicsamicsa. Olyan letisztult, amennyire
jelenleg szükségem van. Szerettem volna egy egyszerű kinézetet, ami átlátható
és úgy érzem, ez megvalósult.
Nézzetek be Leah és Abeth oldalára, ahol igazán profi
lányok bloggerkednek. Én kifejezetten szeretem őket olvasni és Abeth újra aktív
– lediplomázott, amihez nagyon gratulálok neki és üdvözlöm a diplomások körében
–, ami a naptárából kiderül, Leah pedig remélem, ír a hónapban, mert nagyon
várom, hogy megtudjam, mi jár a fejében.
Legyetek jók!
Stella L. Brandy
Szia! Nagyon tetszik az új kinézet, sokkal letisztultabb, átláthatóbb és elegánsabb, mint az előző, hiába nyugszik ugyanazokon az alapokon. Örülök, hogy tetszett a műhely elrendezésem, és jó látni, hogy megihlettelek, mert ezek szerint logikát láttál benne. És köszönöm a kedves szavakat. ♥
VálaszTörlésÉs részvétem a nagymamád miatt. Ma volt két éve az én nagymamám temetése, úgyhogy el tudom képzelni, min mész keresztül. Sok erőt kívánok!
TörlésSzia!
TörlésKöszönöm szépen! ♥ És sajnálom, hogy te is ilyen veszteséggel élsz.
Igen, nagyon logikusnak érzem az oldalad, néha random felmegyek és csak kattogok. :D Amikor nemrég nem volt elérhető, szabályosan bediliztem és minden nap felementem annak reményében, hogy nem "meglógtál" megint, csak simán valamit alkotsz. És igazam lett :)
Szia!
VálaszTörlésElőször is részvétem nagymamád miatt. Ez az év úgy tűnik ilyen, én nagyapámat vesztettem el áprilisban. Aztán a nagymamám emiatt hozzánk költözött, és már csak ő miatta kénytelenek voltunk erőt venni magunkon, mert nagyon szétesett érzelmileg. Édesapám szava járása: mindennap egy paraszthajszállal könnyebb. Kitartást és sok-sok erőt kívánok!
Amúgy nagyon csinos lett a blog, oké, én imádom az ilyen felépítést, azért is tettem a sajátomat ilyenné :D de örülök és köszönöm, hogy inspiráltalak. Oh, nekem is kéne már egy új design vagy kicsit frissíteni a mostanit, mert kezd régi lenni :D közben én már körbe is néztem :3 kicsit élvezkedtem a blogodban, remélem minél hamarabb hozol valami új tartalmat! ^.^
Szia!
TörlésKöszönöm szépen! Igen, ez az év... amikor te elveszítetted nagyapád, akkor került mama kórházba nagyjából. Szörnyen igazságtalan ez az egész. Remélem, nagymamád azóta kezd újra "összeállni". Nálunk papa idősek otthonába került (demenciás sajnos), még nem tudja tudatosan, hogy mi van a mamával, de 60 év után biztosan érzi.
Nekem is nagyon tetszenek az ilyen designok. Szerintem nagyjából nálad láttam először ilyesmiket még a Tébolydánál (jesszumpepi, de meglepődtem, mikor az bezárt és random megtaláltalak az Arctalannal :D), akkor mondjuk imádtam kattogni rajtuk.
Igyekszem frissíteni hamarosan. :)