Tegnap este vele álmodtam,
Ültünk ketten az éjszakában.
A kemény fapadló ébren tartott,
Ő mégis kedveskedve altatott.
Éjszaka.
Fekete labdát dobáltunk a falnak,
Csendben, tudtuk bárki meghallhat.
Egyszer túl hangosan csapódott a falnak,
Tudtuk vége, ahogy más meghallja.
Éjszaka.
Másnap mikor felkeltünk láttuk,
Láttuk, hogy mit csináltunk.
A falba otromba lyukakat vájtunk,
S mindezt csak álmunkban csináltuk.
Éjszaka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést. Ha írsz kommentet annak még jobban örülök. Ne feledd, hogy véleményedet félkövér és dőlt betűtípussal tudod formázni, illetve linkeket is betehettek - a szokásos módon.