Ettem volna, de nem volt már,
Megette az apukám.
Aranygaluskával leptem meg magam,
Ettem volna, de nekem nem maradt.
Hónapok óta éheztem rá,
Nem ehettem, ez de kár.
Szívem már a Tiéd (vers) | 365 lap
Szívemet rég elraboltad,
Mégse kérted.
Hajamat megmarkoltad,
S el nem engeded.
Száddal enyémet elhallgattad,
Mert így akartad.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)