2014. május 5.

Lilith Saintcrow: Az Ördög szolgálatában

Lilith Saintcrow – Az Ördög szolgálatában

Kiadó: Ulpius-Ház
Eredeti cím: Working for the Devil
„Munkakapcsolatom Luciferrel egy esős hétfői napon kezdődött” – mondja Dante Valentine – a némi öngyilkos hajlammal is felszerelkezett kőkemény, őrült és rámenős fejvadásznő –, aki nem önként áll az ördög szolgálatába.
Jól megérdemelt nyugalomra vágyik, amikor a sötétség fejedelme visszautasíthatatlan ajánlattal kínálja meg: le kell vadásznia a pokolból szökött Vardimal Santinót, és cserébe Lucifer meghagyja az életét…
Az ajánlatban mindössze egy kisebb csapda van: hogyan öljsz meg valakit, aki halhatatlan? Dante szövetségese csupán egy megbízhatatlan démon, és egy kis csoportnyi pszion, de nem is barátokra, inkább csodára van szüksége, ha le akar számolni Santinóval… Az első pokoli nap Dante Valentine nekromanta és fejvadász életében. Folytatása következik…










Véleményem

Amikor sok-sok évvel ezelőtt (2011. október 15.) egy ezresért két könyvet is kaptam nagyon megörültem. VámpírokP; AkcióP; RomantikaP
Tehát rögtön készítettem is képet róla/róluk – mert hát, kellenek azok a képek! Azonban olvasni csak 2012 augusztusában kezdtem el. Olyan rejtélyes okból kifolyólag, hogy: utána olvastam! Az Ulpius-Ház (nagy-nagy csalódás!) nem adta ki a többi részét – amin már nem is annyira lepődtem meg, hiszen a Harapnivalónak (ami egyébként egész jó könyv) sem jelent meg a folytatása. De mit tudok én csinálni, mezei olvasó? Angolul nem olvasok, magyarul nem folytatták…

A történethez el kellett a Google segítsége néhol – olyan szavakat még nemigen pipáltam, mint ami ebben a könyvben volt, csupa idegen szó. Nem bántam volna, ha a végére odabiggyesztenek egy szótárszerűséget, de ezen tovább lépek.
Szerelmes lettem egy démonba – Tierce Japhrimel – és aztán belezavarodtam a szövegbe. Néhol nem értettem mit|ki|hogyan csinált, de csinálta. Jace feltűnése (nem, nem a TMI-s Jace-é) meglepő fordulat volt és a „kiben bízzak, kiben ne” hangulat az egész könyvön át tartott – de, elvileg ez a lényege.
A végén sírtam, mert kegyetlenség volt az írónőtől ilyet írnia – aztán az Ulpius nem adta ki a többi részét és teljesen összeomlottam. Gabe poénjai és a Danny-Japhrimel részek feldobták a könyv hangulatát.
A szereplők érdekesek voltak, kedvencem Japhrimel lett és szokásosan a női főszereplő nem annyira tetszett – bát pozitívum, hogy nem egy nyávogós p***ról van szó. A különféle lények és tulajdonságaik egész jól voltak ábrázolva, de hiányzik nekem a fordítás.
Összességében egy jó könyv, amit ajánlok olyanoknak, akik szeretik a démonokat és különféle lényeket (nekromanták….)  és nem Ulpius-Ház ellenesek. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése